Találkozásom a kuchipudival

.

Lelkes rajongója vagyok a kuchipudinak, és ez a lelkesedés töretlenül elkísért, mióta részt vettem az első órán és elindultam a tánctanulás útján. Ennek a lelkesedésnek kis kezdeménye, csírája az indiai táncok iránt biztos ott motoszkált benned is, hiszen rátaláltál erre az oldalra. Remélem sok érdekességet, újdonságot tudok majd Neked bemutatni itt a blogban erről az indiai táncról, ami által Te is jobban megismerheted és megszeretheted a kuchipudit.

A történet kezdete
A bennem lévő lelkesedés első kis csírája 2001-ben tört utat magának, ekkor mentem el az első órára Budapesten. Nem volt teljesen ismeretlen előttem ez a tánc, mert már láttam azelőtt klasszikus indiai táncelőadásokat, köztük kuchipudit is, de ez még nem nyújtott túl sok kapaszkodót, hogy mit is fogok tanulni. De belevágtam, és rendületlenül jártam órákra.

Máig emlékszem az első órákra, a bemelegítésekre. Bár rendszeresen mozogtam előtte is, elég kimerítő és nehéz volt, mert ez az indiai tánc olyan izmokat mozgat meg, terhel folyamatosan úgy, ahogy az átlagos mozgásformák mint a torna, aerobic nem teszik. A másik nehézség pedig a mozdulatok és a ritmus szokatlansága volt. Az, hogy egy adott mozdulatnál néha egyszerre mozog a láb, a kar, a fej és a szemek, és néha különböző ritmusban! Nehezen tudtam elképzelni, hogy majd egyszer elő tudok adni egy darabot!

De nem adtam fel és rendíthetetlenül jártam az órákra. Lassan-lassan az idő múlásával sajnos egyre többen kimaradtak a legelső csoportból és alig páran maradtunk, akik kitartottunk. Majd a tanárunk visszament Indiába tanulni, mialatt mi, a megmaradt néhány fős lelkes kis csapat jó néhány hónapon keresztül tanár nélkül, de együtt gyakoroltunk.

A haladás

Majd mikor a tanárunk visszatért Indiából és új érdeklődők csatlakoztak a csoporthoz, akik az alapoktól indultak. Így az évek alatt lelassult a tanulási folyamat, miközben folyamatosan és egyre jobban ott élt bennem, hogy szeretném megismerni ennek a táncnak az igazi forrását, azt, ami Indiában van. Ekkor már azzal a néhány darabbal, amit addig sikerült elsajátítanom felléptem kisebb-nagyobb, főleg a Sahaja jógához kapcsolódó rendezvényeken, és egyre több ember, felnőttek és szülők is érdeklődtek a környezetemben, hogy nem akarnám-e nekik ezt a táncot oktatni. Volt bennem vágy erre, de úgy éreztem, hogy még mielőtt komolyan belevágnék, szeretnék eljutni Indiába, de azért egy kis 3 fős gyerekcsoportot azért elkezdtem oktatni Pesten.

A döntés

Végül meghoztam a döntés és nekiálltam és elkezdtem keresgélni több hónapon keresztül. Kapcsolatba léptem európai kuchipudi táncosokkal, akik Indiában tanultak hosszabb-rövidebb ideig, Európában élő indiaiakkal és írtam Indiába híres mestereknek, míg végül kiválasztottam az uticélomat.

Indiában

Végül 2007-ben elindultam Indiába és kisebb-nagyonbb akadályok leküzdése után eljutottam a Shri Mataji Nirmala Devi által alapított Sri P. K. Salve Művészeti Akadémiára, ami Maharastra államban, Mumbaitól 80 km-re egy kis falu, Vaitarna mellett található és a Kuchipudi mellett egyéb művészeti ágakat (tabla, szítár, ének, zeneterápia, stb.) lehet tanulni.
Itt jó néhány hónapot töltöttem el, és semmi mással nem foglalkoztam, csak a tánctanulással. Napi minimum 3-4 órát gyakoroltam a hét hat, néha minden napján. Ebből volt közös csoportos gyakorlás is, és volt, hogy a mesterem csak velem foglalkozott.

Az akadémián Mrs. Durga Kkhasturi lett a mesterem, aki Guru Vempati Chinna Satyam, a kuchipudi egyik legnagyobb alakjának tanítványa.

Fizikailag ez az időszak nagyon megterhelő volt, nemcsak az intenzív gyakorlás, de a nagy meleg miatt is, és mert főként növényi alapú ételeket kaptunk, fehérjét, húst csak ritkán ettünk, ami miatt én állandóan éhes voltam, és jó néhány kilót fogytam is, (Ez utóbbit annyira nem sajnáltam:-)
A tanulmányaimat egy vizsgaóra és vizsgaelőadás zárta az akadémián, néhány száz ember előtt.
Ezekről az élményimről is szeretném majd később részletesebb beszámolót írni.

A jelen

Miután hazajöttem, ismét nagy változás következett az életemben. Elköltöztünk Pécs mellé, egy kis faluba, hiszen mindig is vonzott a vidéki élet. De a kuchipudi máig része az életemnek, folyamatosan gyakorlok és szeretnék még tovább lépni, amihez már megtaláltam az utat.

De nemcsak egyénileg szeretnék továbblépni, hanem szeretném megosztani ezt a tudást másokkal is, szeretném, ha mások is örömüket lelnék valamiben, ami nem csupán tánc, hanem sokkal több annál. Ezért szeretnélek meghívni, hogy kicsit közelebbről is megismerkedhess a kuchipudival. 2010 ősszel újra indul kezdő tanfolyam Pécsen és egy új helyszínen, Nagykanizsán is, ahová Téged is szeretettel várlak! Hogy a pontos időpontról és helyszínről időben értesülhess, javaslom, hogy iratkozz fel a bloghírekre a bal oldalon!

Üdv:

Zsuzsa

Vajon Neked való a Kuchipudi?

.

• Sokféle mozgásformával próbálkoztál már, de eddig még nem sikerült megtalálnod azt, amiről azt érzed, hogy igazán Neked való lenne, de szeretnél mozogni.
  
• Szeretnél valami újra váltani, vagy már van egy kedvelt mozgásformád, de szeretnél mellette mást is csinálni.


• Szeretnél kicsit többet kapni, mint pusztán a mozgás. Valamit, ami mögött több van, mint az aerobic, pilates, tánc, stb. órák vagy edzőtermek kínálata.


• Valami olyasmit szeretnél tanulni, ami a lelkedre és szellemedre is jótékony hatással van, edzi a figyelmedet, és az elmédet, összpontosításra és önfegyelemre nevel.
  
• Vonz az indiai kultúra, szeretnél jobban elmélyedni benne akár egy onnan származó táncstílus elsajátításával. Valami olyan keleti táncstíluséval, ami egészen más, mint hastánc.


• Láttál már klasszikus indiai táncelőadást, netán bele is kóstoltál már egy-két órába, és szeretnél jobban megismerkedni valamelyik stílussal.

Ha, a fenti állítások bármelyike igaz rád, olvass tovább, hogy pontosan megtudd, miért is érdemes megismerkedned a kuchipudival!

1. Ez egy új, és nagyon ritka, különleges táncforma itt Magyarországon.
Sokan, amikor azt hallják, hogy klasszikus indiai tánc, az első reakciójuk, hogy: "Az olyan, mint a hastánc?" Nem egyáltalán nem olyan. A hastánc inkább mint érzéki táncforma él a köztudatban, ezzel szemben a Kuchipudi, mint minden klasszikus indiai táncforma a spiritualitásban, vallásban gyökerezik, ezért főleg a hindu istenségek, vallási történetek alkotják a darabok alapját.

2. Valami, ami egyedivé tesz, ami kiemel a többiek közül.
A kuchipudi teljesen eltér attól, amit az edzőtermek, táncstúdiók és fittness termek kínálnak. Az indiai tánc nem divatirányzat, valami sokkal értékesebbet, többet kínál Neked mint a megszokott mozgásformák. Gyere el és vágj bele az elsők között ennek a varázslatos indiai táncstílusnak az elsajátításába.

3. Segít kifejleszteni és megőrizni a fizikai állóképességet.
A kuchipudt dinamizmusa, ugyanakkor kecsessége és kifinomultsága, és a rendkívül intenzív és összetett lábmunkája különbözteti meg a többi klasszikus indiai tánctól. Ez igen jó fizikumot eredményez. Egy intenzív kuchipudi óra felér egy kemény aerobic órával! A mögöttes tartalom kifejezéshez viszont az egész test összehangolt játékára szükség van, a felsőtest hajlékony mozgására, valamint a kifinomult arcjátékra és kézjelekre. Vagyis ha rendszeresen gyakorolsz, akkor nemcsak a kondiddal nem lesz gond, de a mozgáskultúrádat is fejleszti!

4. Segít megőrizni mentális frissességedet!
Biztos Te is kaptál már olyan kérdéssort e-mailben, amelyet, ha kitöltesz, megtudhatod, hogy „hány évig fogsz élni”. Én többször kaptam ilyet, és szinte meg sem lepődtem, hogy arra is rákérdeznek, hogy táncolok-e? A tánc összetett mozgás, minél össze-tettebb, annál keményebb agyi munkát igényel. Vagyis nemcsak a testi, hanem szellemi fittségedet is segít megőrizni! Hát nem remek?!

5. Szellemi, kulturális tudásra is szert tehetsz szinte észrevétlenül.
Ez az indiai tánc elválaszthatatlan része az indiai vallásnak, kultúrának, hagyományoknak, valamint a tánchoz kapcsolódó zene, mitológiai, vallás, tánckosztüm, ékszerek mind-mind szerves részei ennek a művészeti ágnak. Így, ahogy elkezdesz elmélyedni a táncban, az előbb említett tudás is szép lassan, szinte észrevétlenül a Tiéd lesz.

6. Lelkileg és spirituálisan is fel fogsz töltődni.
Ez egy olyan mozgásforma, amely mögött a rendszeres mozgás, szellemi tudás megszerzése mellett lelkileg/spirituálisan is fel fogsz töltődni. Vagyis ha elkezded elsajátítani ezt a táncformát, a legelső pillanattól érezni fogod azt a benne rejlő bizonyos valamit, ami minden emberben ott van, amit a művészet hivatott kifejezni, és ami arra szolgál, hogy belső örömet adjon Neked, ha táncolod, és akkor is, ha csak nézed.

7. Minden egyes alkalom remek kihívás, ugyanakkor élmény.
A klasszikus indiai tánc, a Kuchipudi mozgásalapja teljesen eltér az Európában megszokott mozgásformáktól. Külön kihívást jelent, hogy sokszor a lábnak, a karnak, a fejnek és a szemeknek is egyszerre kell mozognia, de esetleg nem egy ritmusban! De nem csak a mozgás, hanem a zene és ritmus is más, mint amihez hozzászoktunk! Mivel minden órán sorra kerül a régi elemek gyakorlása és újak tanulása, ezért az óra változatos és folyamatos sikerélményt ad az új elemek elsajátítása, az hogy a lépést, amit először nem is értesz, egy idő után minden gond nélkül ki tudod táncolni.

Még talán hezitálsz, hiszen egy leírásból, ismertetésből még nem derül ki minden egy óráról?
Jó, jó, ez mind nagyon szép és jó mondhatod, de még sohasem láttam ilyen táncot, főleg nem is próbáltad mi van akkor, ha mégsem tetszik?

Akkor itt a megoldás: 100 % visszatáncolási garancia!

Üdv:

Zsuzsa

.

A kuchipudiról

.

Története

A régi idők

A kuchipudi Andhra Pradesh, India déli, középső részétől egészen a keleti részig húzódó állam táncstílusa, amely az ugyanazzal a névvel bíró Kuchipudi faluban fejlődött ki, több száz évvel ezelőtt.
A kuchipudi eredete, mint a legtöbb klasszikus tánccé összefonódik a vallással. Nagyon sokáig ezt a klasszikus táncdrámát csak vallásos alkalmakkor vagy bizonyos templomokban mutatták be. A kuchipudi táncdrámát a hagyományok szerint csak brahmin férfiak, az un. bhagavatuluk adták elő. Csoportokat alkottak és a falvakat járták, ahol erkölcsi és vallási témájú előadásokat tartottak rögtönzött színpadokon a szabadban. Az előadásokat felajánlásnak tekintették az Istenek felé és nők egyáltalán nem vehettek részt az előadásokban egészen a múlt század elejéig.

Kuchipudi falu kialakulása
A kuchipudi legelső jelentős alakja a képen látható Siddhendra Yogi volt. Az ő nevéhez fűződik a Bhamakalaapam című darab, amely egy állandó darabja a kuchipudi repertoárnak. Siddhendra jógi a Kuchipudi falubeli fiatal brahmin fiúkat avatott be a darabok előadásába. A darabok olyan nagy sikert arattak, hogy az uralkodó a falut és a körülötte húzódó területe az eme művészeti ágat gyakorló brahmin családoknak adta. Ez a falu a mai napig még mindig otthont annak a kilenc család leszármazottainak, akik ezt a kopár vidéket a művészetek templomává varázsolták. A szigorú fizikai gyakorlás mellett vallásos szövegeket a szanszkrit nyelvet tanulmányozzák, valamit zenei képzésre is szert tesznek. Hagyományosan a bhakti (önátadás) propagálása volt ennek a táncnak a célja, amit főként a vidéki hallgatóságnak címeztek.

A modern kor

Az 1930-as években a tánc vidékről átkerült a városokba és szóló tánccá alakult. Ebben az időben nagy áttörés következett be, hiszen nők is beavatást nyerhettek ebbe a művészeti ágba és kuchipudi táncosokká váltak. India nemzeti mozgalmának társadalmi vezetői az indiai táncot a nemzeti azonosság szimbólumaként jellemezték, az indiai táncok reneszánszukat kezdték el élni.

Évszázadokkal korábban az indiai táncok formái a különleges képzett női templomi táncosok területe volt (devadászik) azonban a 12. században India muszlim inváziójának idején, valamit egyéb politikai zűrzavarok, majd a brit gyarmatosítás oda vezetett, hogy a női táncosokat a prostitúcióval azonosították. Végül a táncot betiltották.

Azonban a 20. század változásokat hozott, és tiszteletre méltóvá vált, ha egy magasabb osztályból származó fiatal hölgy a nyilvánosság előtt táncelőadással lépett fel. Ahogy az indiaiak a világ különböző tájain szétszéledtek, a kultúrájukat is viszik magukkal, és azáltal, hogy egyre nagyobb korunk nyugati érdeklődése a kelet iránt elérte Indiát is, egyre több lelkes fiatal sajátítja el a klasszikus indiai táncokat Indiában, majd viszi tovább és terjeszti saját hazájában, ezáltal az indiai tánc globálissá válik.

A stílus

A korábbi táncdrámai hagyományokból a kuchipudi igen szórakoztató és technikailag complex, kifinomult és stilizált szóló táncformává fejlődött, varázslata a gyors és bonyolult lábmunkában, hajlékony kecsességében, valamint a hangulat és érzelmek kifejezésére irányuló arc és szem játékában rejlik.
Az eszme a tánc mögött, hogy a táncos sugallja, feltárja, újra megteremtse a végtelent, az isteni önvalót. A tánc a legjobbnak a felajánlása, annak a legjobbnak, ami valakiben fellelhető és amit az ember keres önmagában.
A múlt század közepén a kuchipudi teljesen kikristályosodott mint elkülönült klasszikus szóló táncstílus. Így most a kuchipudinak két formája van, a hagyományos tánc-dráma és a szóló tánc.
A kuchipudi technikája szorosan követi a ‘Natyashastrában’ (ősi indiai irat a művészetek, beleértve a színház, tánc és zene előadásáról, amelyet Bharata Muni szentnek tulajdonítanak a Kr. u. 2 századból) leírt tanításokat. A tanítás magában foglalja az alaplépéseket (‘adugulu’) a ‘jati’-kat vagyis bizonyos mozgás/lépéskombinációkat és a ‘Natyashashtra’ (a tánc elméleti aspektusainak) tanulását. A tanítványok az alapok elsajátítása után kezdik el a darabok/koreográfiák tanulását.

Darabok

A kuchipudi előadás részei lehetnek:
Rangapuja - invokációs tánc az istenségek, guruk, hallgatóság megszólítására, a színpad tiszteletére, mely imákat foglal magában az előadás sikerességéért, a társadalom jólétéért, stb.
Jatiswaram – tiszta tánc, a tánctechnika bemutatása.
Shabdam - egy nagyobb részlet a korábbi táncdrámákból szólóként vagy duettként újraértelmezve egy istenség tiszteletére.
Padam, javali, shlokam – tiszta ún. nrityaabhinaya szám, az ilyen darabban minden egyes elénekelt szó megelevenedik egy táncmozdulat által
Tarangam - a jellegzetes kuchipudi előadás csúcspontja, itt a táncos általában egy réztányéron áll, és a tálat a ritmusra mozgatja igen ügyesen.
Rövidebb elbeszélő táncok is gyakran az előadások részei lehetnek – Ilyen táncdráma például a “Bhama kalapam” (Satya Bhama (Lord Krishna fiatal felesége) története), mely az “isteni önmegvalósulást” hirdeti az egyéni ego átadása, a bhakti által.

Nézd meg a következő videót a Marakatha Manimaya c. tarangam darabról, Sobha Naidu, Guru Vempati Chinna Satyam egyik legkiválóbb tanítványának előadásában.



Zene

A táncot kísérő zene a klasszikus indiai zene karnatikus rendszerén alapul. Az énekes mellett a zenészek a következő hangszereket szólaltatják meg: mridangam, hegedű vagy veena, kis cintányérok, amelyeket általában a zenekart vezető zenész szólaltat meg, amelyhez az emlékezető ritmusokat énekli.
A fő nyelv Andhra Pradesh állam nyelve, a telugu és ezért a kuchipudi kísérő zenéjének szövegét főként ez alkotja a szanszkrit nyelvvel együtt.

Üdv:

Zsuzsa