.
Számos ember gondolja úgy, hogy az életében a tanulás véget ér akkor, amikor elvégzi az iskolát és elkezd dolgozni. Sokan feladják a tanulás, képzés, önképzés lehetőségét. Lemondanak arról, hogy beiratkozzanak bármilyen oktatási intézménybe, legyen az egy főiskola, vagy egy nyelviskola, vagy hogy magántanárhoz menjenek. De arra sem gondolnak, hogy saját maguk képezzék önmagukat. Ezzel a témával kapcsolatban kaptam néhány napja egy érdekes videót, amin elgondolkodtam egy kicsit.
Az egyik nap egy ismerősöm küldött egy TED videót. (A TED egy olyan nonprofit szervezet, ami olyan előadók, tudósók eszméit, ötleteit terjeszti, amelyeket érdemes mindenkinek megismerni.)
Ez a videó egy i
ndiai tudós több éves kutatómunkájáról szólt, hogy egy ország elmaradottabb területein élő gyerekek képesek-e a nulláról, tanár nélkül, csupán a számítógép és internet segítségével ismeretekre szert tenni bármilyen témában. Ez a tudós először indiai szegénynegyedekben a falba épített számítógépket helyezett el és otthagyta őket minden segítség vagy magyarázat nélkül az ott élő gyerekeknek. A gyerekek pedig elkezdték azt használni, anélkül, hogy bármilyen előzetes útmutatást kaptak volna arra, hogy hogyan tegyék azt. Majd amit megtanultak, azt megtanították a többieknek is.
Voltak olyan kísérleti csoportok, akik már tanultak angolul, de a kiejtésük nem volt jó. Kaptak egy számítógépet használatra, de a számítógépes program nem tudta rögzíteni a beszédüket. A kísérletben résztvevő gyerekek maguktól kiderítették, hogy miért nem képes a program rögzíteni a beszédüket, valamint javítottak a kiejtésükön, tanár segítsége nélkül, hogy a számítógép képes legyen megjeleníteni, amit mondanak.
Több kísérlet és kísérleti csoport is volt, de az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, amikor egy csoport iskolás gyereknek, akik nem tudtak egy szót sem angolul, biotechnológiát kellett tanulnia angol nyelven a számítógép segítségével. A gyerekek sokáig, rendszeresen, minden nap foglalkoztak az anyaggal és sikerült egy olyan szintre eljutniuk, hogy egy, a biotechnológiára vonatkozó iskolai tesztet 30%-ban képesek voltak megoldani. Amikor pedig valaki, mint egy nagymama, lelkesítette őket és szurkolt nekik, képesek voltak ezt az eredményt 50%-ra feltornázni.
A számos országban lévő csoportokat több éven át megfigyelő kísérlet megmutatta, hogy ha valakit érdekel valami, akkor az képes az őt érdeklő témában saját magát tanítani, képezni és fejlődni külső útmutatás nélkül is a számítógép és internet segítségével. Ha pedig többen tanulnak együtt, és van, aki lelkesíti őket, akkor képesek még jobb eredményeket elérni.
Te próbálkoztál már ilyennel? Hogy egy számodra teljesen ismeretlen dologban elkezdtél elmélyedni, akár az interneten keresztül, vagy azzal, hogy elkezdtél egy könyvet olvasni egy témában, vagy csak elkezdtél valamit magadtól kipróbálni, mondjuk egy programot a számítógépen?
Én igen,
és az első ilyen dolog amit magamtól kezdtem el megtanulni, az az angol nyelv volt, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Fogtam egy könyvet és egy kazettát, és elkezdtem teljesen egyedül tanulni. Aztán olyan környezetbe kerültem külföldön, egy éven keresztül, hogy kénytelen voltam használni a nyelvet és így eljutottam társalgási szintre minden tanári segítség nélkül. Amikor elkezdtem angolul tanulni csak az volt a célom, hogy kommunikálni tudjak angolul, sőt annyira nehéznek éreztem a kiejtést az angolban, hogy azt gondoltam, ezt a nyelvet nem biztos, hogy nekem találták ki, de folytattam a tanulást. Ez pedig addig tartott, hogy végül elvégeztem egy angol szakot és angol nyelvtanárként majd tolmács és fordítóként kezdtem dolgozni.
De ott van például egy remek orosz kuchipudi táncosnő, Irina is, akit már a 90-es évek elején érdekeltek a klasszikus indiai táncok, de akkor Indián kívül nem nagyon lehetett ilyet tanulni. Így szerzett egy indiai táncos videófelvételt, amiről igazából nem is tudta, hogy pontosan milyen stílus és arról tanult meg egy koreográfiát, amit később egy rendezvényen elő is adott. A nézők között volt egy hozzáértő, aki az előadás után elmondta neki, hogy amit táncolt, az igazából kuchipudi és érdemes lenne neki tovább foglalkoznia vele. Így történt, hogy Indiába került, ahol évekig tanulta a kuchipudit majd Moszkvába visszatérve már évek óta oktatja és táncolja azt.
A lényeg, hogy ember nagyon sok mindent el tud sajátítani, ha igazán érdekli az, amivel foglalkozik, még akkor is, ha először el sem tudja képzelni, hogy ez megtörténhet vele. Persze sokan döntenek úgy, hogy inkább egy szakértő, tanár, iskola, intézet segítségével vágnak bele egy új terület megismerésébe. Mind a kettő jó döntés, a lényeg, hogy képezd magad, ismerj meg új területeket, bővítsd az ismereteid, legyen az egy új szakma elsajátítása, egy hobbi, egy olyan dolog, ami megkönnyíti a mindennapi életedet, vagy valami olyasmi, amit az egészségedért teszel, vagy csak azért, hogy jobban érzed magad, és élvezd amit csinálsz, mint például a kuchipudi!
Kívánom Neked, hogy találj olyan területeket, amelyek hasznosnak számodra, amiben szívesen mélyülsz el, fejleszted önmagad, és amiben sikeres lehetsz!
Ez a videó egy i
ndiai tudós több éves kutatómunkájáról szólt, hogy egy ország elmaradottabb területein élő gyerekek képesek-e a nulláról, tanár nélkül, csupán a számítógép és internet segítségével ismeretekre szert tenni bármilyen témában. Ez a tudós először indiai szegénynegyedekben a falba épített számítógépket helyezett el és otthagyta őket minden segítség vagy magyarázat nélkül az ott élő gyerekeknek. A gyerekek pedig elkezdték azt használni, anélkül, hogy bármilyen előzetes útmutatást kaptak volna arra, hogy hogyan tegyék azt. Majd amit megtanultak, azt megtanították a többieknek is.Voltak olyan kísérleti csoportok, akik már tanultak angolul, de a kiejtésük nem volt jó. Kaptak egy számítógépet használatra, de a számítógépes program nem tudta rögzíteni a beszédüket. A kísérletben résztvevő gyerekek maguktól kiderítették, hogy miért nem képes a program rögzíteni a beszédüket, valamint javítottak a kiejtésükön, tanár segítsége nélkül, hogy a számítógép képes legyen megjeleníteni, amit mondanak.
Több kísérlet és kísérleti csoport is volt, de az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, amikor egy csoport iskolás gyereknek, akik nem tudtak egy szót sem angolul, biotechnológiát kellett tanulnia angol nyelven a számítógép segítségével. A gyerekek sokáig, rendszeresen, minden nap foglalkoztak az anyaggal és sikerült egy olyan szintre eljutniuk, hogy egy, a biotechnológiára vonatkozó iskolai tesztet 30%-ban képesek voltak megoldani. Amikor pedig valaki, mint egy nagymama, lelkesítette őket és szurkolt nekik, képesek voltak ezt az eredményt 50%-ra feltornázni.
A számos országban lévő csoportokat több éven át megfigyelő kísérlet megmutatta, hogy ha valakit érdekel valami, akkor az képes az őt érdeklő témában saját magát tanítani, képezni és fejlődni külső útmutatás nélkül is a számítógép és internet segítségével. Ha pedig többen tanulnak együtt, és van, aki lelkesíti őket, akkor képesek még jobb eredményeket elérni.
Te próbálkoztál már ilyennel? Hogy egy számodra teljesen ismeretlen dologban elkezdtél elmélyedni, akár az interneten keresztül, vagy azzal, hogy elkezdtél egy könyvet olvasni egy témában, vagy csak elkezdtél valamit magadtól kipróbálni, mondjuk egy programot a számítógépen?
Én igen,
és az első ilyen dolog amit magamtól kezdtem el megtanulni, az az angol nyelv volt, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Fogtam egy könyvet és egy kazettát, és elkezdtem teljesen egyedül tanulni. Aztán olyan környezetbe kerültem külföldön, egy éven keresztül, hogy kénytelen voltam használni a nyelvet és így eljutottam társalgási szintre minden tanári segítség nélkül. Amikor elkezdtem angolul tanulni csak az volt a célom, hogy kommunikálni tudjak angolul, sőt annyira nehéznek éreztem a kiejtést az angolban, hogy azt gondoltam, ezt a nyelvet nem biztos, hogy nekem találták ki, de folytattam a tanulást. Ez pedig addig tartott, hogy végül elvégeztem egy angol szakot és angol nyelvtanárként majd tolmács és fordítóként kezdtem dolgozni.
De ott van például egy remek orosz kuchipudi táncosnő, Irina is, akit már a 90-es évek elején érdekeltek a klasszikus indiai táncok, de akkor Indián kívül nem nagyon lehetett ilyet tanulni. Így szerzett egy indiai táncos videófelvételt, amiről igazából nem is tudta, hogy pontosan milyen stílus és arról tanult meg egy koreográfiát, amit később egy rendezvényen elő is adott. A nézők között volt egy hozzáértő, aki az előadás után elmondta neki, hogy amit táncolt, az igazából kuchipudi és érdemes lenne neki tovább foglalkoznia vele. Így történt, hogy Indiába került, ahol évekig tanulta a kuchipudit majd Moszkvába visszatérve már évek óta oktatja és táncolja azt.A lényeg, hogy ember nagyon sok mindent el tud sajátítani, ha igazán érdekli az, amivel foglalkozik, még akkor is, ha először el sem tudja képzelni, hogy ez megtörténhet vele. Persze sokan döntenek úgy, hogy inkább egy szakértő, tanár, iskola, intézet segítségével vágnak bele egy új terület megismerésébe. Mind a kettő jó döntés, a lényeg, hogy képezd magad, ismerj meg új területeket, bővítsd az ismereteid, legyen az egy új szakma elsajátítása, egy hobbi, egy olyan dolog, ami megkönnyíti a mindennapi életedet, vagy valami olyasmi, amit az egészségedért teszel, vagy csak azért, hogy jobban érzed magad, és élvezd amit csinálsz, mint például a kuchipudi!
Kívánom Neked, hogy találj olyan területeket, amelyek hasznosnak számodra, amiben szívesen mélyülsz el, fejleszted önmagad, és amiben sikeres lehetsz!
Ha pécsi vagy, és van kedved csatlakozni a kezdő csoporthoz, akkor még megteheted!
Részletek itt!
Üdv:
Zsuzsa
(Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél rendszeresen értesülni az új cikkekről, iratkozz fel itt bal oldalon a Kuchipudi Kalauzra!)
.
