2013. június 13., csütörtök

Benned megvan ez a tulajdonság?

.
Tudod, hogy van egy tulajdonság, ami nem csak a kuchipudiban, de a mindennapi életedben is nagyon fontos? Ez lehet a vízválasztó abban, hogy a táncos mozdulata lágy és szemet gyönyörködtető lesz-e, vagy durva, vagy hogy sikerrel veszed-e az akadályokat és kihívásokat a mindennapi életedben vagy sem.

Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy a táncos olyan mozdulatokat hajtson végre, amelyekre egy átlagos, hétköznapi ember nem képes, vagy hogy olyan feladatokat hajts végre, amelyek előbbre visznek az életben, legyen szó munkáról, magánéletről, vagy hobbiról. 

Szeretnéd megtudni, mi ez a tulajdonság? A rugalmasság. A rugalmasság az, ami előnyt jelenthet Neked másokkal szemben, és abban, hogy elérd a kitűzött célodat. 

Manapság, ahogy a modern élet egyre nagyobb komfortot kínál, az emberek is egyre kényelmesebbé kezdenek válni. Egyre nehezebb számukra, hogy olyan dolgokat hajtsanak végre, ami a megszokott komfort zónájukon kívül esik. Ha valami nem a megszokott módon történik, és új megoldás kell rá, bizony sokan inkább megtorpannak és feladják a küzdelmet, még akár ha csak arról is van szó, hogy egy kicsit gyalogolni kell a buszozás, vagy autózás helyett.

Pedig ha rugalmasak vagyunk, sok olyan élményben és kalandban lehet részünk, amivel nem számoltunk, de később meghatározó része lesz életünknek. A merevség nem csak a táncban, de a mindennapi életben is hátráltat bennünket. 

Annak idején, amikor elmentem Indiába, hogy kuchipudit tanulhassak én is sok akadályba ütköztem, amíg végül elértem a célomat. Ha Indiába megy az ember, ott bizony nagyon rugalmas hozzáállás kell, mivel a kultúra és az emberek gondolkodásmódja teljesen más, mint itt nálunk. Így fordulhatott elő, hogy a gondos előkészületeim ellenére, már Indiában, az első órán derült ki, hogy a mester, akit indiai ismerősök kerestek számomra Indiában, bizony nem kuchipudi, hanem egy teljesen más klasszikus indiai táncstílus, a bharatnatyam képviselője volt! Így nem tehettem mást, mint hogy helyben kezdtem el mesterek, illetve iskola után kutatni. Különböző okoknál fogva egyik lehetőség a másik után esett ki, míg végül több telefon, személyes látogatás, megbeszélés, kaland és egy több száz kilométeres út után végül eljutottam a Shri P. K. Salve Akadémiára, és végre azzal foglalkozhattam, amiért mentem, a kuchipudival. 

Ehhez elég rugalmasan kellett kezelnem a felmerülő akadályokat. Volt, hogy valakinek elmeséltem az indiai tanulmányutam történetét, és azt mondta, hogy bizony ő visszafordult volna. Szerencsére én nem tettem meg, és így kivételes élményeket és tudást oszthatok meg másokkal. Ha minden simán és tökéletesen alakult volna, nemcsak egy kalanddal lennék szegényebb, de kevesebb tapasztalatom is lenne, amit a későbbiekben kamatoztathatnék. Mindamellett elestem volna egy lehetőségtől, amit azóta sem sikerült még egyszer kihasználnom.

Ezért ha esetleg úgy érzed, hogy rugalmasság tekintetében nem állsz túl jól, akkor van egy jó hírem! A rugalmasság is, mint sok minden más tulajdonság, fejleszthető. Fizikai és átvitt értelemben is. Nem kell hozzá más, mint egy kis bátorság, és hogy elhidd Magadról, hogy képes vagy a megrögzött és megszokott dolgokat túlhaladni, tanulni és fejlődni!


Üdv:
Zsuzsa







.


2013. május 28., kedd

Ezek vagytok Ti

.
Már több mint 3 éve írom ezt a blogot Nektek, azoknak, akiket érdekel a kuchipudi, ez a gyönyörű klasszikus indiai tánc, és most gondoltam, néhány mutatóval összegzem, kik is vagytok Ti, akik ezt a blogot látogatjátok, olvassátok és böngészitek.

Eddig összesen 7705-en olvastátok a bejegyzéseket
a legnagyobb számban a következő helyekről:

Budapest - 3138 fő
Baranya megye - 1258 fő
Pest megye - 349 fő
Csongrád megye - 287 fő
Fejér megye - 244 fő

A legjobban a következő három bejegyzés érdekelt benneteket:

512-en olvastátok:
Nataraja (Síva) - a tánc ura

511-en olvastátok:
Shri Ganesha, az akadályok elhárítója

363-an olvastátok:
Az indiai ékszerek világa


Az első kettő adat mutatja, hogy sokatokat fogott meg ennek a táncnak a spirituális oldala. A legutolsó pedig igazolja a tényt, hogy a többségetek hölgy, akit nem hagy hidegen az ékszerek világa.

A bloghoz kapcsolódó videók közül

összesen 3472-en néztétek meg a pécsi kuchipudi órát:
https://www.youtube.com/watch?v=i7ncTb3mtcw
2029-en a nagykanizsai bemutatót:
https://www.youtube.com/watch?v=MTRP7WbOKQM
és 1040-en a blogköszöntőt:
https://www.youtube.com/watch?v=Hb1TNrbWFzM

Köszönöm, hogy 3 éve 3 hónapja és 14 napja követitek a bejegyzéseket!

Üdv:
Zsuzsa







.

2013. április 29., hétfő

Tudod milyen jeles nap van ma?

.
Ma van a tánc világnapja, amit a világ minden táján rendezvényekkel, táncműsorokkal és különböző programokkal ünnepelnek. Így szeretném, ha Te is részesülnél egy kicsit ma a tánc, és elsősorban a kuchipudi öröméből, és ehhez az alábbi videót szeretném ajánlani Neked.

A videón szereplő hölgy Shantala Shivalingappa, aki Indiában született és tanulta a kuchipudit, és aki igyekszik a világ minden tájára eljuttatni ennek a gyönyörű táncnak az üzenetét. Egy olyan ritka táncos, aki  nemcsak nagyon könnyedén és légiesen táncolja a kuchipudit, de akinek előadása az ember lelkéig elér, és maga a néző is átérezheti a tánc örömét, amikor őt látja a színpadon.

A videóban egy egész estés előadás részleteit láthatod. Lesz tiszta tánc, olyan darabrészletek, amelyek történtet mesélnek el, és betekintést kaphatsz a kuchipudi egyik jellegzetes darabjába, a tarangamba, réztányáron történő táncolásba is. És megláthatod azt is, hogy egy indiai dobos milyen gyorsan is tud dobolni.

Boldog Táncnapot!






Üdv:
Zsuzsa












.

2013. április 22., hétfő

A boldogító NEM

.
Előfordul olyan az életedben, hogy valaki megkér valamire, de Neked nincs kedved megtenni, amit az illető kér, de nem tudod, hogy mondj nemet? Ezt Indiában nagyon érdekesen oldják meg az emberek, és ez egy olyan dolog volt, amit eleinte nem tudtam hová tenni, de aztán rájöttem, miért is választják ezt a megoldást...

Egyszer egy zenés esti programon vettem részt Indiában, és le szerettem volna ülni valahová. (Ez egy szabadtéri program volt, és az emberek a földön ültek, ami nem ritka ebben az országban.) Megkérdeztem a legközelebb a földön ülő hölgyet, hogy szabad-e a hely mellette. A hölgy nem mondta, hogy igen, de azt sem mondta, hogy nem, csupán ingatta a fejét jellegzetes, indiai módon, (amit szóban elmondani nem lehet, legfeljebb szemléltetni) amiből az ember kiértheti az igen és a nemet is. Mivel nem tudtam hová tenni a választ, inkább arrébb mentem. 

És ez még jó néhányszor előfordult Indiai tartózkodásom alatt, hogy valakitől megkérdeztem valamit, és a jellegzetes fejmozgásos választ kaptam. Egy idő után rájöttem, hogy ez valóban az igen és a nem között van, mert valójában ilyenkor nemet szeretnének mondani, de nem akarnak megbántani azzal, hogy nemet mondanak, így egy igen és nem közti válasz születik, és rád bízzák, hogyan értelmezed a dolgot.

A másik dolog, amit az indiaiak tesznek, ha olyan dolgot kérsz tőlük, amit nem szeretnének megtenni, az hogy bőszen bólogatnak, és rád hagyják, amit szeretnél, és aztán ők úgy csinálják a dolgot, ahogy ők szeretnék, ami egy európai ember megint csak érthetetlen, hogy akkor miért nem mondanak ellent. De az ok itt is megint ugyanaz, hogy nem akarják az embert megsérteni azzal, hogy nemet mondanak neki.

Ez bizony itt a mi kultúránkban is sokszor előfordul, hogy az emberek nem mondanak egyenesen nemet, és ezzel elnyújtanak olyan nehézségeket, dolgokat, amik egyszerűen orvosolhatók lennének, anélkül, hogy egy másik ember idejét és energiáját feleslegesen rabolnánk.

Ezért van az, hogy ha valaki eljön a kuchipudi óráimra, én mindenkit örömmel fogadok, de el is mondom mindenkinek, hogy ha néhány óra után úgy érzi, hogy mégsem neki való ez a táncfajta, bármilyen ok miatt, és nem szeretné folytatni a tanulást, akkor nyugodtan mondja meg. Nyugodtan mondjon nemet, mert előfordul, hogy az ember nem azt kapja, amire számít, és nem kell, hogy kellemetlenül érezze magát emiatt.

Mert egy egyszerű nem, sokszor hatékonyabb megoldás, mint egy elhúzódó igen.

Üdv:

Zsuzsa









.

2013. március 29., péntek

Télűző Indiából

.
Te is unod már a telet? És nagyon várod már a tavaszt, a nyárról nem is beszélve? Akkor Neked küldöm a következő, különleges darabot Indiából, ami már nem is a tavaszt, de inkább a nyarat idézi. A felvétel Indiában, Chennaiban készült, az Orosz Kulturális Központban. A darabot két oroszt táncos adja elő, amit ők is koreografáltak. A különlegessége, hogy két különböző stílust ötvöztek egy előadásban. A két előadó ugyanarra a zenére, két különböző stílusban táncol, a saját stílusukból hasonló elemeket választva, valamint néha egymás stílusából ugyanazokat az elemeket előadva.

Az ilyen jellegű darabokat úgy hívják Indiában, hogy "Jugalbandi", és nemcsak a táncban, de a zenében, és egyéb művészeti ágakban is előfordulnak. A két ötvözött stílus a bharatnatyam (zöld kosztümös táncos) és a kuchipudi (kék ruhás táncos). Ennek a két táncstílusnak a közös alapja a zene, mert mindkettő a karnatikus dél-indiai zenére épül. Azaz a ritmusok, hangszerek, dallam ugyanaz, viszont a két stílus mozdulatai igencsak különbözőek.

A darab Shri Krishna, a tehénpásztor isten, és felesége, Shri Radha találkozásából született táncot mutatja be. Reméljük, hamarosan meghozza a szép, tavaszi időt is!




Üdv:

Zsuzsa











.

2013. március 19., kedd

Szombat Esti Láz indiai módra

.
Újra indult a népszerű műsor, a Szombat Esti Láz, aminek mindhárom előző szériáját végigkövettem. Számomra nem csak a végeredmény izgalmas, amit a párosok az esti show keretében bemutatnak, hanem az is, hogy hogyan készülnek fel egy-egy előadásra. Még mielőtt elindult a mostani sorozat, láttam valahol az interneten egy rövid kis filmet, amiben épp Südi Iringó és Istenes Bence gyakoroltak, amikor is Hajas Laci, aki az egyik előző szériában volt Südi Iringó táncpartnere, egyszer csak betoppant hozzájuk a próbára.


Szóba került, hogy milyen kemények a próbák, hogy Hajas Laci is anno és most Istenes Bence is több kilótól szabadult meg a próbák alatt, de még a profi táncos, Iringó is veszített a súlyából. Azoknak, akik nem táncolnak, főleg nem is mozognak, bizony nehéz elképzelni, hogy egy olyan mozgás mint a tánc, bizony nagyon kemény fizikai igénybevételt jelent. A napi több órás mozgás megszabadítja az embert a felesleges kilóktól, és igencsak le tudja fárasztani. A néhány perces, könnyednek tűnő végeredményért keményen meg kell dolgozni. A bemutatott koreográfiák könnyedsége bizony csak látszólagos, és azért élvezetes és gördülékeny, mert a táncosok rengeteg energiát fektettek bele, még akkor is, ha esetleg az előadás nem lesz teljesen tökéletes.

Amikor Indiában a Shri P. K. Salve Akadémián folytattam kuchipudi tanulmányaimat, én is napi több órát töltöttem gyakorlással. Olyan volt mint egy végtelenített edzőtábor. Azt éreztem, hogy egyre fáradtabb vagyok, az izmaim egyre merevebbek és egyre jobban beállnak, de mégis minden órán teljes erőbedobással igyekeztem a feladatokat elvégezni. Én is megtapasztaltam a hosszú távon végzett kemény fizikai mozgás fogyasztó hatását. Hogy hány kilót adtam le, azt nem tudom, de már az első héttől éreztem a változást. Pedig Indiában a vacsorát este 8-9 körül szokták felszolgálni, és az is főtt étel volt, mint az ebéd. A fő étkezések között pedig különböző szárított gyümölcsöket és kesudiót nassoltunk, hogy legyen energiánk és pótoljuk az elvesztett ásványi anyagokat. Mindezek ellenére jó néhány kilótól megszabadultam, mire hazatértem.

Ha egyszer valaki megtapasztalta, hogy a tánc, legyen az bármilyen stílus, milyen kemény munka, másmilyen szemmel nézni az összes táncműfajt, és tudja micsoda energiabefektetés rejlik egy szépen előadott koreográfia mögött. Ha tehát, így a tavasz közeledtével úgy döntesz, hogy ideje egy kicsit átmozgatnod magad, és felfrissülni a mozgás segítségével, bátran ajánlom Neked a táncot!

Üdv:
Zsuzsa









.

2013. március 8., péntek

Tavaszi öröm

.
Valamelyik nap az egyik közösségi oldalt böngésztem éppen, mikor egy nagyon szép videóra bukkantam, ami több okból is most nagyon ide kívánkozik a blogba. Az első és legfontosabb, hogy egy nagyon szép kuchipudi előadásról van szó, egy olyan gyönyörű szívet melengető darabról, amilyen a mai, örömteli tavaszi nap. Úgyhogy azt ajánlom, hogy feltétlenül nézd meg, még mielőtt kimész a szabadba!

A második, hogy Indiában ismét elérkezett a Shivaratri időszaka, amikor is az emberek Sívát, az univerzum urát tisztelik. A darab pedig annak a Síváról szóló versnek a megzenésített és táncban történő előadása, amit tavaly már olvashattál itt a blogban. Ez a vers önmagában is gyönyörű, de a kuchipudi által való megjelenítése egy újabb oldalát mutatja meg a szépségének.

Egyszer egy híres bharatnatyam táncos nagyon szépen fogalmazta meg a klasszikus művészetek szerepét. Azt mondta, hogy ezek a művészeti ágak egy nagyon vékony mezsgyén egyensúlyoznak. Próbálják spiritualitást, a mélységet fizikai formába önteni. Formába önteni az alaktalant, ötvözni a megjeleníthetetlent az anyaggal.

Már sokszor leírtam itt a blogban, hogy az igazi, tradícionális klasszikus indiai táncokban a spiritualitást nem lehet elvonatkoztatni a tánctól. Olyan egységet alkot a kettő, ami megbonthatatlan. Ha a kuchipudiból elvonjuk a spiritualitást, olyan, mintha a legfinomabb ételből elvonnánk a sót. Nem marad más, csak puszta mozdulat, és a varázslat elvész.

Ezért számomra a tánc mellett nagyon fontos a Sahaja jóga meditáció is, ami által a spiritualitást, a lélek örömét minden nap még intenzívebben meg tudom tapasztalni. Bővebben a www.meditacionk.blogspot.com vagy a www.jogameditacio.hu oldalon olvashatsz erről a meditációról, illetve ki is próbálhatod. A sahaja jóga meditáció által az ember kapcsolatba kerül a valódi énjével, és megtapasztalja a belső csöndet, amiről ez a vers, és ez a csodálatos darab szól.

A darab egy ukrán kucshipudi táncosnak, Lenalaxmi Shatokhinának a koreográfiája, aki maga is gyakorolja a Sahaja jóga meditációt és a darabot is egy sahaja jóga programot adta elő. A felvételen a háttérben lehet is látni Shri Mataji Nirmala Devinek, a sahaja jóga megalapítójának a fényképét. A táncos hölgy a híres kuchipudi mester,  Guru Vempati Chinna Satyam (akinek a stílusát én is tanultam, és továbbadom) tanítványa volt, és éveken át tanult tőle Chennaiban, míg elérte a mesteri szintet. Lenalaxmi tanulmányait Shri Mataji, a sahaja jóga megalapítója szponzorálta, miután az ukrán hölgy előadott klasszikus indiai darabot a jelenlétében. Shri Mataji oyan tehetségesnek ítélte, hogy ösztöndíjat ajánlott neki.

A hölgy valóban nagyon gyönyörűen táncol. Ékes bizonyítéka annak, hogy nemcsak az indiaiak képesek saját klasszikus művészeteik tökéletes elsajátítására, hanem bizony a nyugati emberek is.

És most nézd meg a darabot az ukrán hölgy - bordó kosztümben táncol - és egyik tanítványának előadásában.




Üdv:
Zsuzsa











.