Lehet, hogy Te is kérdezted?

.

Mármint, hogy mi a különbség bizonyos klasszikus indiai táncstílusok, mint például az odisszi, bharatnatyam, stb. és a kuchipudi között. Ezzel a kérdéssel többen is fordultok hozzám, ezért gondoltam, most megpróbálom ezt a témát egy kicsit körüljárni, hogy mindenki választ kaphasson a kérdésére.

Bizony nem könnyű az elején különbséget tenni a klasszikus indiai táncok között, ez olyan mintha ritkán beszélt nyelvek megkülönböztetésére kérnének fel. Elsőre szinte semmi különbséget nem találsz, az sem tudod, hogy melyik melyik, a különböző sajátosságok beazonosításáról már ne is beszéljünk.

Hát akkor kezdjük azzal a tánccal, ami a kuchipudihoz a legközelebb áll, és ez pedig a bharatnatyam. A két táncot kicsit párhuzamba fogom állítani, és úgy összehasonlítani. A bharatnatyam szintén dél-indiai tánc, mint a kuchipudi és a kuchipudi szülőállamával határos, Tamil Nadu államból származik. (Magyaroszágon több képviselője is van a bharatnatyamnak, akik különböző mesterektől tanultak Indiában.) Mindkét tánc teljesen ugyanarra a zenére, ritmusvilágra és hangszerekre alapul, ebben tehát nincs különbség.

Az első dolog, amit egy fellépéskor megpillantunk, az maga a táncos és a ruhája, valamint az ékszerei. Itt is nagyon kis különbségek vannak a női táncosok viselete között. Az ékszerek teljesen ugyanazok, a ruhában is csak annyi különbség van, hogy a bharatnatyam táncosok (1. kép) kész kosztüme általában egy kicsit rövidebb, a ruha elején lévő legyezőszerű hajtások alig érnek a térd alá, míg egy kuchipudi táncosnál (2. kép), ez néha akár a földig is leérhet. A táncosok ölthetnek szárit is a tánchoz, ami viszont mindkét táncnál megegyezik. A másik különbség a fejdíszben van. A kuchipudi táncos haját hátul körkörösen díszítik a különböző művirágok, míg a bharatnatyam táncos hajában általában van egy nagyobb, téglalap alakú művirágos dísz. A férfi táncosok viseletében nincs különbség.

Ennek a két táncnak a lépései és mozdulatvilága áll egymáshoz a legközelebb, vannak azonos lépések, és hasonlóak is, de a nagyrészük sajátosan jellegzetes és jól elkülöníthető egy "szakértő" szem számára. A bharatnatyamban a mozdulatok sokkal geometrikusabbak, ha mondhatom így, akkor inkább "szögletesebbek", és sokkal letisztultabb, míg a kuchipudiban a mozdulatok inkább "gömbölyűbbek" és a felsőtest is hajlékonyan követi a kar mozdulatait, amelyek nem annyira "élesek". A kéz és arckifejezések mindkét táncban azonosak. A lábmunka egyformán határozott és dinamikus mindkét stílusban. Különbségként talán még a két tánc sebességénél azt lehet kiemelni, hogy a kuchipudi egy kicsit gyorsabb.

A táncok által feldolgozott témák ugyanazok, főleg az istenségekhez kapcsolódó történetek, de mindkét stílusban vannak tiszta tánc darabok is. Az alábbi videó egy hagyományos bharatnatyam előadás első darabjából, egy az istenségeknek felajánlott virágáldozatból mutat be részleteket. Jó szórakozást!

Üdv:
Zsuzsa

Érdekességek egy kuchipudi darabból

. 

Lassan mondhatjuk, hogy olyan meleg van itt nálunk is, mintha Indiában lennénk, legalábbis most a napokban. És bizony úgy néz ki, hogy ez még egy jó darabig el fog tartani. És hogy ne csak a hőség idézze Indiát, szeretném ajánlani Neked az alábbi gyönyörű darabot, ami Shri Saraswatiról, a művészetek és tudás istennőjéről szól. (Róla részletesebben olvashatsz itt.)

Ez a darab azért is érdekes most, mert múlt hétvégén tartottuk az első haladó kuchipudi tánctáborunkat Pécstől nem messze, Feked faluban. A tánctábor egyik fontos része volt, hogy megtanultunk egy jatit (dzsáti), egy hosszabb lépéskombinációkból álló sorozatot, ami ebben a darabban is benne van, és 4:35-4:50-ig tart. Ez a lépéskombináció, csak tiszta tánc elemeket tartalmaz és egy meghatározott ritmusmintára épül.

A kuchipudi darabok zenéje karnatikus, vagy dél-indiai zene, és a táborban egy kicsit ismerkedtünk a karnatikus zene ritmusvilágával is.  Ezeket a ritmusokat a darabokban elsősorban a dob, illetve a kis cintányérok adják, illetve az a személy, aki a cintányérokon játszik, mondja is ezeket a ritmusokat. Amikor a ritmusokat tanuljuk, akkor nemcsak mondjuk, de a tenyéren és az ujjainkal is számoljuk. És ritkán ez is benne lehet a darabokban, mint ahogy ebben az előadásban is látható, hogy néhány ütemet az egyik táncos a kezével üt ki 5:30-tól.

A tábor hipp-hopp eltelt, de készült róla videófelvétel, amelynek néhány részletét Te is meg tudod tekinteni majd itt a blogban, és megláthatod, hogyan zajlik egy ilyen tánctábor. A videófelvétel által Te is részese lehetsz!

Most pedig következzen a Shri Saraswatiról szóló darab:



Üdv:


Zsuzsa








.

A ritmus adományozója

.

Esik a hó, fúj a szél, és hideg van. De a tél keménysége magában rejti a tavaszt, és legyen bármilyen zord ez az évszak, a kikelet egyszer csak beköszönt, még akkor is, ha most az ablakból kitekintve a hófehér havas tájat látva, ezt nehéz elképzelni. A természet ritmusa sohasem borul fel, az évszakok, hónapok, nappalok és éjszakák a megfelelő ütemben követik egymást. De ki az, aki a természet és a szívünk ritmusát adja?


Ő nem más, mint Lord Síva, aki kezében tartja a damarut, a dobot, mely az élet ritmusát is szimbolizálja, amit tőle ered. Ő a legnagyobb aszkéta is, aki a Kailash hegy örök hó borította csúcsán meditál, ott, ahol a hó olyan tiszta, mint ő maga, a tisztaság megtestesítője.

Indiában most van a Sivaratri, vagyis az az időszak, amikor Sívát tisztelik. Most itt, nálunk is olyan a természet, mintha Síva, a tisztaság megtestesítőjének tiszteletére fehérbe öltözött volna, hogy miután megemlékezett róla, utat engedjen a tavasznak.

Nagyon sok szép klasszikus indiai táncdarab van Síváról, de ez a kucsipudi darab, amit most a figyelmedbe ajánlok, az egyik kedvencem. Az előadó Yamini Reddy, aki az egyik leghíresebb kuchipudi táncos Indiában. Ez a tánc tele van csodálatos pózokkal, de ami egy kifejezett érdekessége, az a "szemöldök tánca" (5:50-től látható). Javaslom, hogy nézd végig az egész darabot, és nem fogsz csalódni!

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél rendszeresen értesülni a legújabb érdekességekről, akkor iratkozz fel bal oldalon lent a Kuchipudi Kalauzra!

Üdv:

Zsuzsa

.