2013. március 29., péntek

Télűző Indiából

.
Te is unod már a telet? És nagyon várod már a tavaszt, a nyárról nem is beszélve? Akkor Neked küldöm a következő, különleges darabot Indiából, ami már nem is a tavaszt, de inkább a nyarat idézi. A felvétel Indiában, Chennaiban készült, az Orosz Kulturális Központban. A darabot két oroszt táncos adja elő, amit ők is koreografáltak. A különlegessége, hogy két különböző stílust ötvöztek egy előadásban. A két előadó ugyanarra a zenére, két különböző stílusban táncol, a saját stílusukból hasonló elemeket választva, valamint néha egymás stílusából ugyanazokat az elemeket előadva.

Az ilyen jellegű darabokat úgy hívják Indiában, hogy "Jugalbandi", és nemcsak a táncban, de a zenében, és egyéb művészeti ágakban is előfordulnak. A két ötvözött stílus a bharatnatyam (zöld kosztümös táncos) és a kuchipudi (kék ruhás táncos). Ennek a két táncstílusnak a közös alapja a zene, mert mindkettő a karnatikus dél-indiai zenére épül. Azaz a ritmusok, hangszerek, dallam ugyanaz, viszont a két stílus mozdulatai igencsak különbözőek.

A darab Shri Krishna, a tehénpásztor isten, és felesége, Shri Radha találkozásából született táncot mutatja be. Reméljük, hamarosan meghozza a szép, tavaszi időt is!




Üdv:

Zsuzsa











.

2013. március 19., kedd

Szombat Esti Láz indiai módra

.
Újra indult a népszerű műsor, a Szombat Esti Láz, aminek mindhárom előző szériáját végigkövettem. Számomra nem csak a végeredmény izgalmas, amit a párosok az esti show keretében bemutatnak, hanem az is, hogy hogyan készülnek fel egy-egy előadásra. Még mielőtt elindult a mostani sorozat, láttam valahol az interneten egy rövid kis filmet, amiben épp Südi Iringó és Istenes Bence gyakoroltak, amikor is Hajas Laci, aki az egyik előző szériában volt Südi Iringó táncpartnere, egyszer csak betoppant hozzájuk a próbára.


Szóba került, hogy milyen kemények a próbák, hogy Hajas Laci is anno és most Istenes Bence is több kilótól szabadult meg a próbák alatt, de még a profi táncos, Iringó is veszített a súlyából. Azoknak, akik nem táncolnak, főleg nem is mozognak, bizony nehéz elképzelni, hogy egy olyan mozgás mint a tánc, bizony nagyon kemény fizikai igénybevételt jelent. A napi több órás mozgás megszabadítja az embert a felesleges kilóktól, és igencsak le tudja fárasztani. A néhány perces, könnyednek tűnő végeredményért keményen meg kell dolgozni. A bemutatott koreográfiák könnyedsége bizony csak látszólagos, és azért élvezetes és gördülékeny, mert a táncosok rengeteg energiát fektettek bele, még akkor is, ha esetleg az előadás nem lesz teljesen tökéletes.

Amikor Indiában a Shri P. K. Salve Akadémián folytattam kuchipudi tanulmányaimat, én is napi több órát töltöttem gyakorlással. Olyan volt mint egy végtelenített edzőtábor. Azt éreztem, hogy egyre fáradtabb vagyok, az izmaim egyre merevebbek és egyre jobban beállnak, de mégis minden órán teljes erőbedobással igyekeztem a feladatokat elvégezni. Én is megtapasztaltam a hosszú távon végzett kemény fizikai mozgás fogyasztó hatását. Hogy hány kilót adtam le, azt nem tudom, de már az első héttől éreztem a változást. Pedig Indiában a vacsorát este 8-9 körül szokták felszolgálni, és az is főtt étel volt, mint az ebéd. A fő étkezések között pedig különböző szárított gyümölcsöket és kesudiót nassoltunk, hogy legyen energiánk és pótoljuk az elvesztett ásványi anyagokat. Mindezek ellenére jó néhány kilótól megszabadultam, mire hazatértem.

Ha egyszer valaki megtapasztalta, hogy a tánc, legyen az bármilyen stílus, milyen kemény munka, másmilyen szemmel nézni az összes táncműfajt, és tudja micsoda energiabefektetés rejlik egy szépen előadott koreográfia mögött. Ha tehát, így a tavasz közeledtével úgy döntesz, hogy ideje egy kicsit átmozgatnod magad, és felfrissülni a mozgás segítségével, bátran ajánlom Neked a táncot!

Üdv:
Zsuzsa









.

2013. március 8., péntek

Tavaszi öröm

.
Valamelyik nap az egyik közösségi oldalt böngésztem éppen, mikor egy nagyon szép videóra bukkantam, ami több okból is most nagyon ide kívánkozik a blogba. Az első és legfontosabb, hogy egy nagyon szép kuchipudi előadásról van szó, egy olyan gyönyörű szívet melengető darabról, amilyen a mai, örömteli tavaszi nap. Úgyhogy azt ajánlom, hogy feltétlenül nézd meg, még mielőtt kimész a szabadba!

A második, hogy Indiában ismét elérkezett a Shivaratri időszaka, amikor is az emberek Sívát, az univerzum urát tisztelik. A darab pedig annak a Síváról szóló versnek a megzenésített és táncban történő előadása, amit tavaly már olvashattál itt a blogban. Ez a vers önmagában is gyönyörű, de a kuchipudi által való megjelenítése egy újabb oldalát mutatja meg a szépségének.

Egyszer egy híres bharatnatyam táncos nagyon szépen fogalmazta meg a klasszikus művészetek szerepét. Azt mondta, hogy ezek a művészeti ágak egy nagyon vékony mezsgyén egyensúlyoznak. Próbálják spiritualitást, a mélységet fizikai formába önteni. Formába önteni az alaktalant, ötvözni a megjeleníthetetlent az anyaggal.

Már sokszor leírtam itt a blogban, hogy az igazi, tradícionális klasszikus indiai táncokban a spiritualitást nem lehet elvonatkoztatni a tánctól. Olyan egységet alkot a kettő, ami megbonthatatlan. Ha a kuchipudiból elvonjuk a spiritualitást, olyan, mintha a legfinomabb ételből elvonnánk a sót. Nem marad más, csak puszta mozdulat, és a varázslat elvész.

Ezért számomra a tánc mellett nagyon fontos a Sahaja jóga meditáció is, ami által a spiritualitást, a lélek örömét minden nap még intenzívebben meg tudom tapasztalni. Bővebben a www.meditacionk.blogspot.com vagy a www.jogameditacio.hu oldalon olvashatsz erről a meditációról, illetve ki is próbálhatod. A sahaja jóga meditáció által az ember kapcsolatba kerül a valódi énjével, és megtapasztalja a belső csöndet, amiről ez a vers, és ez a csodálatos darab szól.

A darab egy ukrán kucshipudi táncosnak, Lenalaxmi Shatokhinának a koreográfiája, aki maga is gyakorolja a Sahaja jóga meditációt és a darabot is egy sahaja jóga programot adta elő. A felvételen a háttérben lehet is látni Shri Mataji Nirmala Devinek, a sahaja jóga megalapítójának a fényképét. A táncos hölgy a híres kuchipudi mester,  Guru Vempati Chinna Satyam (akinek a stílusát én is tanultam, és továbbadom) tanítványa volt, és éveken át tanult tőle Chennaiban, míg elérte a mesteri szintet. Lenalaxmi tanulmányait Shri Mataji, a sahaja jóga megalapítója szponzorálta, miután az ukrán hölgy előadott klasszikus indiai darabot a jelenlétében. Shri Mataji oyan tehetségesnek ítélte, hogy ösztöndíjat ajánlott neki.

A hölgy valóban nagyon gyönyörűen táncol. Ékes bizonyítéka annak, hogy nemcsak az indiaiak képesek saját klasszikus művészeteik tökéletes elsajátítására, hanem bizony a nyugati emberek is.

És most nézd meg a darabot az ukrán hölgy - bordó kosztümben táncol - és egyik tanítványának előadásában.




Üdv:
Zsuzsa











.