Egy gyöngyszem a Lelkednek

.

Sokat és sokszor írtam már arról, hogy a kuchipudi egy, a spiritualitáshoz nagyon kötődő tánc. Hogy nemcsak a feldolgozott témák, de maguk a mozdulatok is nagyon kedvezőek, és áldásosak, mert a legbelső énünket próbálják megérinteni, és az élet egy magasabb, finomabb szintjét kifejezni. De lehet, hogy nem igazán tudod hová tenni a spiritualitást, hogy ez mit is jelent, vagy hogy mi is valójában a lelkünk, az igazi énünk.

Mostanában nagyon divatos dolog a lelkünkkel, a bennünk lezajló dolgokkal foglalkozni. Sokan fordulnak az ezotéria, asztrológia, vagy akár pszichológusok felé. Mert sok emberben van igény a lelki béke iránt, hogy tényleg megtapasztalja belülről, és keresi ehhez az utat. És lehet, hogy így a karácsony és az év vége közeledtével még azokban is felmerül egy kicsit az igény a befelé fordulásra, akik egyébként nem nagyon szoktak ilyesmivel törődni.

A mindennapokban gyakran elveszünk a különböző, sokszor jelentéktelen dolgokban. Néha elborítanak a tennivalók, azt sem tudjuk hová kapjunk. És van úgy, hogy sokszor kívánjuk bárcsak máshol lennénk, vagy már túl lennénk az egészen, vagy valami mással foglalkozhatnánk. Olyan dolgokkal azonosulunk és olyan dolgokba kényszerülünk, éljük bele magunkat, ami igazából nem is mi vagyunk. És ilyenkor bizony sokszor szeretnénk a béke szigetét elérni. Ehhez viszont nem kell messzire mennünk, mert ez a béke bennünk van, a lelkünkben.

Ehhez szeretnék Neked egy kis útmutatót, egy gyöngyszemet adni, ami csodálatosan leírja a bennünk lakozó lelket. Ez a kis gyöngyszem pedig nem más, mint egy régen élt indiai költőnek, Adi Shankaracharyanak egy verse, ami az egyik kedvencem. Ez a vers a bennünk élő örök üdvről és tudatosságról, a lelkünkről szól, ami a világ teremtő és pusztító urának, Sívának a visszatükröződése bennünk. Síva a Kailasha hegyen ül, meditációban, a teljes függetlenség és tanú állapotban. Ő a Világlélek megtestesítője, aki csupán szemléli a dolgokat, eseményeket, az élet zaját, vagy a természet csendjét, de egyikbe sem bonyolódik bele. Csupán élvezi a lélek örömét a szemlélődésben és meditációban.

Adi Shankaracharya:
Tad Niskala

Om. Nem vagyok az elme,
Értelem, ego, sem a "chitta",
sem a fül, sem a nyelv,
A szaglás, látás érzete,
Sem éter, sem a lég,
Örök Üdv és Tudatosság vagyok.
Síva vagyok! Síva vagyok!

Nem vagyok sem a "prana",
Sem az öt lehellet,
Sem a hét alkotóeleme a testnek,
Sem az öt burok,
A kéz, a láb, a nyelv,
Sem a cselekvés más szerve.
Örök Üdv és Tudatosság vagyok.
Síva vagyok! Síva vagyok!

A félsz, mohóság, káprázat,
Undor, vonzódás nem enyém,
Semmi, ami gőg vagy ego,
"Dharma" vagy megszabadulás,
Sem vágya az elmének,
Sem tárgya ennek a vágynak.
Örök Üdv és Tudatosság vagyok.
Síva vagyok! Síva vagyok!

Örömöt és fájdalmat,
Erényt és bűnt nem ismerek,
Sem mantrát, szent helyet,
Védákat vagy áldozást,
Nem vagyok az, aki eszik,
Sem az étel vagy az evés.
Örök Üdv és Tudatosság vagyok.
Síva vagyok! Síva vagyok!

Nincs halálom, félelmem,
Egy "kaszthoz" sem tartozom,
Nincs apám, nincs anyám,
Még születésem sincs nekem,
Barátom, bajtársam,
Sem tanítványom, sem Gurum.
Örök Üdv és Tudatosság vagyok.
Síva vagyok! Síva vagyok!

Nincs formám, képzeletem,
A Mindent-átható vagyok,
Mindenütt létezem,
De túl vagyok az érzékeken,
Megváltás sem vagyok,
Vagy bármi ismerhető.
Örök Üdv és Tudatosság vagyok.
Síva vagyok! Síva vagyok!


Kívánom Neked, hogy Te is meg tud tapasztalni azt az örömet, a lélek békéjét, amiről ez a csodálatos vers szól!


Üdv:

Zsuzsa

.

Az értelem és érzelem útja

.

Életünk folyamán folyamatosan tanulunk. A családunkban, az iskolában, egyetemen, tanfolyamokon, stb. Van úgy, hogy olyan dolgot, amit szeretünk, ami érdekel bennünket, amit hasznosnak tartunk. És van úgy, hogy olyan dolgot, amit ránk kényszerítenek, ami nem érdekel bennünket, de valahogy túl kell rajta jutnunk. Általában nehezebben tanuljuk meg azokat a dolgokat, amit kötelességből tanulunk, mert muszáj vele foglalkoznunk, viszont szívesen áldoznánk időt arra, ami érdekel bennünket, abban szívesenebben elmélyednénk. Ha ilyen dologgal foglalkozunk, csak úgy repül az idő.

De miért van ez? Miért van, hogy valamit sokkal könnyebben fel tudunk fogni az értelmünkkel, míg bizonyos dolgokat egyáltalán nem, vagy alig? Miért van az, hogy valaki nagyon jó a nyelvtanulásban, de nem érdeklik a sportok, míg valaki nem szeret annyira olvasni, de imádja a növényeket és a kertészkedést, vagy valaki annyira nem szeret főzni, de imád kézimunkázni, otthoni kreatív dekorációkat csinálni? Nem tudok ezekre a kérdésekre tudományos magyarázatot adni, csupán a saját tapasztalataimat megosztani.

Az ember azokkal a dolgokkal foglalkozik szívesen és mélyül el benne, ami fellelkesíti, ami sikerélményt ad, amit közelinek érez magához, vagy ami békével, nyugalommal tölti el. Vagyis olyan dolgokkal, amelyekhez pozitív érzelmek fűzik. Vagyis a tevékenység, amit űz, nem merül ki csupán a tevékenységben magában, hanem érzelmi töltetet kap, és így az ember egyensúlyban halad előre a tanulás útján, a vágyak, érzelmek és az értelem, cselekvés útján. Így szinte észre sem veszi, hogy tanul, hiszen nem erőlködik, mert a figyelme olyan dologra irányul, ami örömet okoz neki.

Biztos Neked is megvannak az életednek azok a területei, amelyekkel szívesen foglalkozol, és amelykre szívesen áldoznál még több időt, amelyek kikapcsolnak, és amelyben a tanulás nem okoz nehézséget. Sok olyan ember van, aki ideje nagy részét nem olyan dolgoknak szenteli, amit szeretne csinálni. Nem az a munkája, amiről álmodott, vagy nem jut annyi ideje a kedvenc tevékenységére, hobbijára, amennyit szeretne. Sokan nem mernek belevágni, hogy abból éljenek, meg, amiből igazán szeretnének, vagy hogy nagyobb hangsúlyt adjanak az életükben annak, amivel igazán szívesen foglalkoznának. A szív az egyik irányba húz, míg az értelem a másikba.

És bár minden dolognak megvannak a nehézségei, de ha abban a dologban tudunk kiteljesedni, ami a szívünk csücske, az annyi pozitívumot tud hozzáadni az életünkhöz, ami mellett eltörpülnek az esetleges akadályok.

A kuchipudi is olyan, mint az a dolog, amiben Te vagy mások örömüket lelik. Néha nem könnyű egy-egy lépést, mozdulatot elsajátítani ebben a klasszikus táncban, de ha eközben az ember tud befelé figyelni, élvezni, amit csinál, megtanálni azokat a pozitív érzelmeket, amelyek őt a tanulás útján lelkesítik, akkor legyen bármilyen nehéz is egy lépés, a tanulás örömmel tölt el.

A következő kis videó egy tiszta tánc darab részletet mutat be, amelynek nincs története, vagy különösebb mondanivalója. Ez a darab inkább a hosszú idő tanulásával megszerzett technikai tudás "összegzése" a kuchipudiban. Természetesen, nem kerül bele minden technika, de azt mondják, hogy, aki képes egy ilyen darabot megfelelő szinten bemutatni, az már "technikailag tud táncolni". Ha pedig az ember szívvel-lélekkel táncol, akkor az érzelmek, az öröm egy olyan darabban is tükröződik, és elvarázsolhat másokat, ami nem kíván színészi képességeket, "csupán száraz technikai tudást".

Üdv:

Zsuzsa

.

A felemel(ked)és művészete

.

A legutóbbi bejegyzés a Diwaliról és az arra való készülődésről szólt. A mostani a múlt hétvégéről, a Diwalihoz kapcsolódó kis programról Ásotthalmon, aminek a hullámai még mindig visszatérnek, és jóleső érzéssel töltenek el.

A szombat esti program egy sahaja jóga meditációs szemináriumhoz kapcsolódott. Már 18 éve gyakorlom ezt a meditációt. Minden nap meditálok otthon, és számtalan ilyen meditációs programon vettem részt, ami pár órától kezdve egész napig tartott, vagy akár több napos szeminárium volt. Ezek közt voltak olyanok melyek a teljesen kezdőknek szóltak, és voltak olyanok, amin azok vettek részt, akik már hosszabb ideje gyakorolják a Sahaja jógát. (Ha szeretnél többet megtudni a sahaja jóga meditációról, vagy kipróbálni, nézd meg ezt az oldalt!)

A múlt hét vége egy ilyen szemináriumi alkalom volt, ahol összegyűltek a régebb óta meditálók, hogy tovább mélyítsék meditációs tapasztalataikat. Ennek része volt a szombat esti program, ami olyan embereknek szólt, akik betekintést szerettek volna nyerni egy kicsit a mesés indiai világba, és ezzel együtt megtapasztalni a sahaja jóga meditáció élményét is.

Egy gyönyörű helyen, egy erdészeti kollégiumban voltunk, ami olyan, mint egy arborétum. Az idő is csodálatos volt, mintha a természet is gyakorolni akarta volna az áldást és nagylelkűséget. A fák élénk színekbe öltöztek. Sok mindent csináltunk, szerveztünk, mégis minden nagyon könnyedén és egyszerűen ment.

Az esti program fél nyolckor kezdődött, de mivel csak kevés időm volt, úgy döntöttem, hogy nem öltözöm "teljes harci díszbe" a kuchipudi előadáshoz, csak egy gyakorló szárit vettem fel és néhány ékszert. Az est folyamán volt egy kis élő zene, bhajanok, volt egy rövid kis ismertető film a sahaja jóga meditációról és minden jelenlévő átélte a meditáció, a gondolatnélküli tudatosság állapotát.

Az előadásom előtt beszéltem kicsit a kuchipudiról, hagyományairól és hogy hogyan kapcsolódik ez a meditációhoz. Elmondtam miről szólnak a darabok amiket előadok és bemutattam néhány mozdulat jelentését. Nagyon jó érzés volt látni, hogy az emberek mennyire figyeltek. Három darabot adtam elő. Az első kettőnek volt kis története, míg a harmadik egy tiszta tánc darab volt. A legutolsó darab előtt javasoltam az embereknek, hogy próbálják meg gondolatok nélkül, csak szemlélni az előadást.

A közönség nagyon befogadó volt a kuchipudival szemben, és az előadás végére teljesen feloldódtak. Amikor az ember énekel, színészkedik, táncol, akkor nem csupán egy előadóművészetet gyakorol, nemcsak élményt nyújt, mert ha a néző lelkét is megérinti, akkor sikerül a felemelés művészetét is gyakorolnia. Ha pedig ezt sikerül elérni, akkor a művész egyúttal a felemelkedés művésze is, mert amikor ad, akkor ő is visszakap, méghozzá sokkal többet, mint amit adott. Így az előadása által ő is feljebb emelkedik. Még most, egy hét múlva is érzem ennek az előadásnak az örömét és áldását magamban.

A nagylelkűséget nemcsak anyagi szinten lehet gyakorolni, de a művészetek és a spiritualitás megosztásával és továbbadásával. Azzal is, ha másokban fel tudjuk ébreszteni a lelki kényelmet és nyugalmat, a belső békét. Ha valami olyasmit tudunk adni, ami magasabbra emel és belsőleg jobbá tesz másokat.

Ezért, amikor táncolom vagy tanítom a kuchipudit, mindig azt érzem, hogy feltöltődöm általa. És ezt érzem azokon is, akik megnéznek egy kuchipudi előadást, vagy részt vesznek az óráimon. Sokan mondják, hogy biztos sok munka, gyakorlás, idő és energia, amit a kuchipudiba beletettem. És ez így van, de annál jobban értékelem, és szeretem és örülök, ha mások, ha Te is örömödet leled abban, amit Neked adok!

Üdv:


Zsuzsa

.

Boldog Diwalit!

.

A Diwali vagy Dipawali India legnagyobb, több napon át tartó ünnepe. A nálunk megült ünnepek közül talán a Karácsonyhoz lehet hasonlítani. A Diwali a fény és jólét ünnepe, és ebben az évben erre a hétre esik.

Ilyenkor, mikor leszáll az éj, Indiában minden fénybe borul. Lámpásokat gyújtanak, kiteszik őket az ablakba, hogy Lakshmi istennő, aki a gazdagság és jólét istennője megtalálja az utat a házhoz. Azt tartják, hogyha a ház sötét ezen a napon, akkor Shri Lakshmi nem lép be a házba.

Lakshmi istennő a Diwali alkalmával Gruhalakshmi, azaz tökéletes háziasszony formájában van jelen. Ezért ilyenkor a háziasszonyok ajándékot kapnak, valami olyasmit, amit a konyhában vagy a vendégek fogadásánál tudnak használni. Ez is azt segíti, hogy a jólét megalapozódjon a házban. Ilyenkor sokat sütnek-főznek, nagyon sokféle, finom édesség is kerül az asztalokra.

Lakshmi istennőt általában úgy ábrázolják, hogy lótuszon áll vagy ül. Ez azt jelképezi, hogy olyan könnyű, hogy még egy lótuszon is képes megállni. De ez azt is szimbolizálja, hogy nem gyakorol nyomást senkire sem, senkire sem erőltet rá semmit.

Shri Lakshminak négy keze van. Ebből kettőben szintén lótuszt tart, ami nemcsak a szépség szimbóluma, de az otthon melegét és a nagylelkűséget is jelképezi. A lótusz virág a legcsúnyább bogaraknak is menedéket ad éjszakára, hogy aztán reggel ismét kinyíljon és szabadjára engedje őket. Vagyis ha azt szeretnénk, hogy az anyagi jólét beköltözzön hozzánk, akkor nekünk is nagylelkűnek kell lennünk másokkal szemben.

Lakshmi istennő a harmadik kezével védelmet ad, míg a negyedik keze táplál, de nemcsak az anyagi szinten, hanem spirituálisan is.

A Diwali nemcsak az anyagi jólét ünnepe, hanem a spirituális fényé és felemelkedésé is. Ilyenkor az Istennő Mahalakshmi formáját is tisztelik, aki segít elűzni a tudatlanság sötétségét, és segíti az embereket a megvilágosodás, lelki felemelkedés útján.

Bár Shri Lakshmi nem a művészetek istennője, de az indiai művészetek is hozzájárulnak az emberek belső jólétéhez. Ilyen értelemben a kuchipudi sem csupán előadóművészet, hanem próbálja visszatükrözni az emberi belső szépséget, a lélek és a Mindenen Átható Isteni Erő szépségét.

A legutóbbi bejegyzésben meghívtalak szombatra, a Diwalihoz kapcsolódó, lélekfeltöltő, kuchipudi és zeneelőadással egybekötött meditációs programra. Ezen a programon az indiai művészetek élvezete mellett kipróbálhatod azt a meditációt, ami már hosszú ideje az én életem része is, és amit még évekkel azelőtt kezdtem el gyakorolni, hogy a kuchipudival megismerkedtem volna.

Sok szeretettel várlak most szombaton Ásotthalmon ezen a lebilincselő programon, hogy Te is részese légy a belső gazdagsának! A részleteket megtalálod az előző bejegyzésben.
Gyere és mélyedj el Te is az indiai művészetek és a meditáció spirituális szépségben!

Boldog Diwalit!

Üdv:

Zsuzsa

.

Meghívó a mesés keleti kultúra rajongóinak

.

Sok szeretettel meghívlak egy izgalmas, lebilincselő, ugyanakkor pihentető és lélekfrissítő programra, amely nemcsak India varázslatos keleti kultúrájába kalauzol el Téged, de megtapasztalhatod a lélek csendjét, a belső békét is az este alkalmával.

Ez a kis program India egyik legnagyobb ünnepéhez, a Diwalihoz is kapcsolódik. Az este alkalmával kipróbálhatod a meditációt, India gazdag zenei kultúrájából bhajanok éneklése ad ízelítőt, valamint én is eltáncolok majd néhány kuchipudi darabot.

Ez a program jövő szombaton, 2011. október 29-én lesz Szegedtől nem messze, Ásotthalmon. Az előadás 19:30-kor kezdődik, a belépés díjtalan. Várlak sok szeretettel!

Ha van olyan ismerősöd, akit érdekelhet ez a program, kérlek, küldd neki tovább ezt a bejegyzést!

A további részletekhez kattints a képre:
(További nagyítához kattints még egyszer!)

Hogy minek is az ünnepe a Diwali, és hogyan kötődik ez a kuchipudihoz, azt a következő bejegyzésben mesélem el Neked!

Üdv:

Zsuzsa

A kuchipudi titka, ami a Te mindennapjaidat is feldobhatja

.

Rendszeresen szoktam olvasni indiai kuchipudi mesterek weboldalait, blogjait, vagy facebook bejegyzéseit. És az egyik ilyen bejegyzésben egy híres indiai mester feltett egy kérdést, méghozzá, hogy mit jelent számunkra, kuchipudi táncosok számára a kuchipudi?

Most, itt a blogban erre a kérdésre szeretnék válaszolni, és ezzel nem csak azt szeretném elmondani, hogy nekem mit jelent ez a gyönyörű tánc, de arra is rávilágítani, hogy mi ennek a táncnak a titka, ami akár a Te mindennapjaidat is feldobhatja!

Számomra a kuchipudi a belső, legtisztább öröm kifejeződése. Akkor is amikor egyszerű lépéseket gyakorlok, vagy darabokat táncolok, egy szép előadást nézek az interneten, vagy csak meghallom egy darab zenéjét, áthat ez az öröm. Ha kicsit nehezebben veszem is rá magam néha a gyakorlásra, akkor is mindig felfrissülök, minden egyes alkalom után. És ezt a frissességet nemcsak fizikailag érzem. És ez nem is az az öröm, amit az ember akkor érez, amikor részt vett egy edzésen, hogy sikerült legyőznie önmagát, a lustaságát és mozognia, mert nem a mozgás öröméért mozog, hanem, mondjuk csak azért, hogy jobb alakja legyen, vagy csak hogy egészségesebb éltet éljen.

A kuchipudi egy olyan mozgásforma, ami minden pillanatban örömet ad, nemcsak akkor, ha befejezem a gyakorlást. Ennek oka pedig az, hogy a kuchipudi nem csupán mozgás, hanem művészet, méghozzá egy klasszikus indiai művészeti ág, és ebben rejlik a titka is.

Az indiai előadóművészetek, zene, tánc és ének nemcsak a testre vannak hatással. Ezek a művészeti ágak az ember egy sokkal mélyebb rétegét érintik meg, maga a zene, a kuchipudiban található mozdulatok, lépések, kézjelek egy sokkal magasabb szint visszatükröződései és kifejeződései, mint az anyag, amiben, és amin keresztül megnyilvánulnak. Ezek a művészeti ágak egy sokkal finomabb szinten működnek és hatnak mint a nyugati művészeti ágak. Az indiai klasszikus zenék és táncok, így a kuchipudi is, a Lélek és a Mindenen Átható Isteni Erő szépségét próbálják visszaadni.

Amikor az ember kuchipudi táncot táncol, vagy előadást néz, akkor a lélek szépségét, finomságát jeleníti meg, fejezi ki, vagy élvezi a táncos előadása által. És a gyakorlás, vagy előadás során minden egyes lépés, kézjel és mozdulat örömmel tölti el az embert, mert ezekben a mozdulatokban kedvezőség és áldásosság rejlik. A kuchipudi táncolásának minden pillanata örömteli, még akkor is, ha az ember nehezen tanulja meg, mert olyan ismeretlen mozdulatokból, lépésekből áll, amelyek számunkra teljesen szokatlanul hatnak.

De ahhoz, hogy a kuchipudit vagy bármelyik klasszikus indiai művészeti ágat el tudja sajátítani az ember, kell egyfajta kifinomultság, érdeklődés az élet, a lélek finomabb szintje felé, anélkül a tanítvány csak puszta hangokat, vagy mozdulatsorokat próbál magáévá tenni. Úgyanígy egy kuchipudi előadást azok tudnak igazán élvezni, akik nyitottak és befogadók egy spirituális, örömteli és kifinomult művészéti ág felé. És ha az ember nyitott ezekfelé a dolgok felé, ha nemcsak a mindennapi rutinra irányul a figyelme, hanem az élet finomabb, spirituálisabb szintje felé, akkor már tett egy lépést affelé, hogy az életét színesebbé, örömtelibbé, és könnyedebbé tegye!

Te hogy állsz ezekkel a dolgokkal? Próbálod az élet finomabb szintjét becsempészni és megélni az hétköznapjaidban? Ha esetleg eddig nem tetted, javaslom, próbáld meg a figyelmedet a művészetek, ezen belül is a klasszikus indiai zenék, táncok, a kuchipudi felé fordítani, amelyek segítenek, hogy nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak és örömtelibbek legyenek a mindennapjaid!

Ehhez mindjárt ajánlom is az alábbi, elbűvölő kuchipudi darabot, ami egy tiszta tánc, vagyis a mozdulatoknak nincs jelentése, csupán a lélek örömét szépségét tükrözik:





Üdv:


Zsuzsa

.

Kezdő kuchipudi tánctanfolyam indul Pécsen októberben

.

• Gyere el és ismerj meg élőben egy olyan varázslatos klasszikus indiai táncot, ami teljesen más, mint a nyugati táncok, amitől nemcsak energikusabb leszel, de a tükörben is látni fogod magadon a változásokat!
  
  
• Merülj el egy olyan táncban, amitől több életenergiád lesz és ami remek kikapcsolódást jelent a hétköznapokban!
  
  
• Csatlakozz egy olyan órához, ahol remek hangulat uralkodik és ahol nemcsak az egészségedért tehetsz, de jól is fogod magad érezni! Ahol a tánclépések tanulása nem egy monoton folyamat, hanem izgalmakkal és vidámsággal teli élmény.
  
  
• Gyere el egy olyan órára, ahol mindig jó hangulat uralkodik, és ahol mindig, garantáltan fel fogsz töltődni!

Csatlakozz most az októberben induló kezdő kuchipudi tanfolyamhoz! Lemaradtál az első óráról?
Nem baj, októberben még folyamatosan lehet csatlakozni a kezdő csoporthoz! Gyere!

Időpont: minden csütörtökön 17:30-19:00
Legelső óra: 2011. október 6.
Helyszín: Alajos Utcai Közösségi Ház, Pécs, Alajos u. 2/2
Tanfolyam díja: 6000 Ft/hó

Mit hozz magaddal az órára:
Kényelmes, hosszúszárú nadrág, póló

Ha esetleg attól félsz, hogy még sosem próbáltad ezt a táncot, és mi van, ha kiderül, hogy mégsem jön be Neked, és kidobtál ennyi pénzt az ablakon, akkor a

100% visszatáncolási garancia

megoldja a gondodat! Vagyis, ha eljössz, befizeted a tandíjat és úgy gondolod, hogy nem erre számítottál, mégsem tetszik akár a tánc, vagy ahogy tanítok, stb. (bár én mindent el fogok követni, hogy ne így legyen:-), és nem akarod folytatni a tánctanulást, akkor visszakapod a havi tandíj teljes összegét! Bármilyen feltétel nélkül.

Hogy ne legyen Számodra teljesen ismeretlen a kuchipudi a legelső óra előtt, javaslom, nézz szét egy kicsit a bejegyzések között, olvasgass, ismerkedj ezzel a varázslatos tánccal, valamint nézd meg a videót arról, hogy hogy is néz ki egy kucsipudi óra nálam, és mit mondanak a haladó csoport tagjai az óráról:

Várlak sok szeretettel az órákon!

Üdv:

Zsuzsa

.