2012. augusztus 5., vasárnap

Érdekességek egy kuchipudi darabból

Lassan mondhatjuk, hogy olyan meleg van itt nálunk is, mintha Indiában lennénk, legalábbis most a napokban. És bizony úgy néz ki, hogy ez még egy jó darabig el fog tartani. És hogy ne csak a hőség idézze Indiát, szeretném ajánlani Neked az alábbi gyönyörű darabot, ami Shri Saraswatiról, a művészetek és tudás istennőjéről szól. (Róla részletesebben olvashatsz itt.)

Ez a darab azért is érdekes most, mert múlt hétvégén tartottuk az első haladó kuchipudi tánctáborunkat Pécstől nem messze, Feked faluban. A tánctábor egyik fontos része volt, hogy megtanultunk egy jatit (dzsáti), egy hosszabb lépéskombinációkból álló sorozatot, ami ebben a darabban is benne van, és 4:35-4:50-ig tart. Ez a lépéskombináció, csak tiszta tánc elemeket tartalmaz és egy meghatározott ritmusmintára épül.

A kuchipudi darabok zenéje karnatikus, vagy dél-indiai zene, és a táborban egy kicsit ismerkedtünk a karnatikus zene ritmusvilágával is.  Ezeket a ritmusokat a darabokban elsősorban a dob, illetve a kis cintányérok adják, illetve az a személy, aki a cintányérokon játszik, mondja is ezeket a ritmusokat. Amikor a ritmusokat tanuljuk, akkor nemcsak mondjuk, de a tenyéren és az ujjainkal is számoljuk. És ritkán ez is benne lehet a darabokban, mint ahogy ebben az előadásban is látható, hogy néhány ütemet az egyik táncos a kezével üt ki 5:30-tól.

A tábor hipp-hopp eltelt, de készült róla videófelvétel, amelynek néhány részletét Te is meg tudod tekinteni majd itt a blogban, és megláthatod, hogyan zajlik egy ilyen tánctábor. A videófelvétel által Te is részese lehetsz!

Most pedig következzen a Shri Saraswatiról szóló darab:



Üdv:


Zsuzsa








.

2012. július 12., csütörtök

Guru Tattwa - Olaszország és a Mester elv tisztelete

.
 
Gurur Brahma, Gurur Vishnu,
Gurur devo Maheswarah,
Gurur sakshat Parabrahma,
Tasmai Shri Gurave Namaha.

A Guru Brahma, a Guru Vishnu,
a Guru a hatalmas Lord Shiva,
a Guru valójában a legfennsőbb Lélek,
Előtted, igaz Gurunk, meghajlunk.

  


Amikor a kuchipudi tánc tanulásába belefogtam, nemcsak tánclépéseket, de úgynevezett shlokákat (verseket), is meg kellett tanulni. A fenti shloka volt az egyik legelső, amit megtanultunk. Mikor az ember belekezd bármi tanulásába, legyen az tánc, egy nyelv, egy szakma, annak elsajátításához gurut, vagyis mestert is választ.

A klasszikus indiai táncoknak, így a kuchipudinak is szerves része a spiritualitás. Nem lehet tőle elválasztani, mert ha a mozdulatokat csak magukban szeretnénk tanulni, akkor az olyan, mintha egy gyönyörű és illatos virág helyett inkább a műanyag változatát választanánk.

Így amikor az ember mestert választ, benne nemcsak a tanítót, de az Isteni megtestesülését is tiszteli. És anélkül, hogy az ember a mesterét, és a benne megnyilvánuló Isteni Erőt tiszteli, önmaga sem válhat igazi mesterré.

Mikor 10 évvel ezelőtt megismerkedtem a kuchipudival, már jó néhány éve gyakoroltam a Sahaja jóga meditációt. Ezt a meditációt Shri Mataji Nirmala Devi, a fenti képen látható indiai hölgy indította útjára. Shri Mataji egy igaz Guru volt, aki járta a világot és emberek tízezreivel ismertette meg a sahaja jóga meditáció örömét és nyugalmát. Azok, akik ezt a meditációt gyakorolják, a világon már szinte minden országban, otthon egyedül, kisebb-nagyobb helyi meditációs programokon, vagy akár nagy, több száz vagy ezer fős nemzetközi szemináriumokon gyakorolják ezt a fajta meditációt.

 

A múlt hétvégén én is egy ilyen szemináriumon vettem részt, Cabella Liguréban, Olaszország csodás hegyei között, sátorozós, félig-meddig nomád körülmények között. Ennek a szemináriumnak a központjában a Guru tattwa, vagyis a guru elv állt. Hogy a Gurut ne csak a mesterünkben tiszteljük, de saját magunkban is, hogy mi is mesterekké, saját magunk mesterévé tudjunk válni. Hogy meg tudjuk tartani magunkban a belső békét, és egyensúlyt, akkor is, amikor a külső körülmények lehet, hogy nem úgy alakulnak, ahogy azt mi szeretnénk.

Számomra a Sahaja jóga meditáció és a kuchipudi tánc közel áll egymáshoz. A meditáció által az ember megtapasztalja a valódi énjét, megtalálja a benne rejő örömet és békét, a kuchipudi táncban pedig a művészet erejével nyilvánítja ki azt mások felé. Mindkét úton fontos, hogy az ember önmaga mesterévé váljon, hogy a megfelelő irányba vezesse önmagát és hogy jobb ember és jobb táncos váljon belőle.

Ha Te is meg szeretnél ismerkedni a Sahaja jóga meditációval, szeretnéd otthon kipróbálni, akkor ezt az alábbi oldalon megteheted, és itt egy rövid kis videófilmet is megnézhetsz az olaszországi sahaja jóga szemináriumról, ahol én is részt vettem:

http://www.meditacionk.blogspot.hu/2012/07/guru-tattwa-hetvegeje.html

És még egy oldal, ahol szintén a sahaja jóga meditációban mélyedhetsz el:

http://www.jogameditacio.hu/

Kellemes, böngészést és hűsítő, örömteli meditációt kívánok Neked!

Üdv:

Zsuzsa









.





2012. június 21., csütörtök

Meglepetés az Indiai Esten

.
Múlt héten nagy várakozással készültem a MárkusZínház  Indiai Estjére a POSZTon, ahol az indiai útjukon szerzett élményeiket, képeiket osztották meg, és nem utolsó sorban újonnan szerzett gyönyörű Kathputli bábjaikat mutatták be. Bár már én is személyesen megtapasztaltam Indiát a tanulmányutam során, azért kíváncsian vártam az előadást, hiszen India északi részén nem jártam, Gujarat és Rajasthan, ahol a MárkusZínház művészei barangoltak, sok újdonságot tartogatott számomra is.

Szóval nagy örömmel készültem az estre, mikor is....
Az előadás előtti este megszólalt a telefonom, hogy bizony a MárkusZínház idén is szeretne meghívni a POSZT-ra, egy nyitó és egy zárótánc erejéig az Indiai Estre. Nagyon örültem a felkérésnek, de egy kicsit izgultam is, hiszen nem volt sok időm felkészülni. Persze mindig rendszeresen gyakorlom a darabokat, amiket eddig tanultam, mert bármikor érkezhet egy ilyen "sürgős felkérés", de egy gyors beugrás mindig tartogat izgalmakat.

Mivel csupán az előadás elején és végén táncoltam, ezért végig tudtam hallgatni az útiélmények sok-sok képpel fűszerezett elbeszélését, valamint a MárkusZínház új indiai bábjainak bemutatkozását. Számomra lenyűgöző volt, hogy a bábok mozgásában megjelennek ugyanazok a jellegzetes, finom indiai mozdulatok, amelyek nemcsak a hétköznapi indiai emberek életében, de a klasszikus indiai táncokban is jelen vannak. Ámulattal figyeltem, hogy a bábok, amelyek "a kifejezés eszközei", hogyan telnek meg valódi indiai élettel, maradéktalanul visszatükrözve és visszahozva Indiai varázsát!

A másfél órás előadás bizony hamar elrepült, és úgy éreztem, hogy ennek a hatalmas országnak megint egy szeletkéjével gazdagabb lettem.

Ha lemaradtál erről a különleges estéről, de szeretted volna velünk együtt élvezni India varázsát, akkor nézd meg az alábbi néhány perces összefoglaló videót ízelítőül!

Jó szórakozást!





Üdv:


Zsuzsa











.

2012. június 5., kedd

Indiai est Kathputli bábokkal a POSZT-on

.
Ismét itt a nyár, és ha nyár, akkor POSZT! Tavaly egy kuchipudi est keretében én is résztvehettem a POSZT programjain, mint előadó az OFF-Porondon, a MárkusZínház szervezésében, ami egy nagyon kedves emlék számomra. (Itt megnézheted az előadásról készült videót.) Most viszont egy olyan Indiához kötődő programot szeretnék Neked ajánlani, amit már nagyon kíváncsian várok. Ez pedig nem más, mint egy Indiai est Kathputli bábokkal és Indiáról szóló képes útibeszámolóval.


Ezt az előadást egy kedves tanítványom, Vajda Zsuzsa és férje Pilári Gábor tartja. Ők a MárkusZínház bábművészei, akik úgy döntöttek, hogy idén februárban többed magukkal ellátogatnak Indiába, ott is főleg Gujarat és Rajasthan tartományokba, hogy megismerkedjenek a hagyományos indiai bábjátékkal és hogy új indiai tagokkal bővítsék társulatuk báb részlegét. Útjukat számos kaland és élmény kísérte, és ezek emlékeivel, sok-sok képpel és csodálatos indiai Kathputli bábokkal tértek haza.

Ezeket a bábokat már láttam a MárkusZínház társulatának új helyén. A kilenc új tag, a Táncosnő, Kígyóbűvölő, Bengáli, a két Maharadzsa, a Zsonglőr a labdával, a Hercegi pár a tevével és a Lovas a lóval  egy kiállításon együtt várták a Nagyérdeműt a fényképekkel a háttérben, hogy meséljenek egy kicsit Indiáról. Egyik kedvencem a táncosnő, aki egy kecses és trükkös mozdulat segítségével bizony szoknyája szélét is felcsippenti, ha nagyon belemelegszik a táncba. 


Ezen az Indiai eseten a Márkuszínház bábművészei segítségével megelevenednek a társulat új és egzotikus indiai bábjai. De nem csupán a bábjátékot élvezhetjük, hanem, ha csak egy rövid ideig is, de mi is Indiába repülünk, részesei leszünk az ottani varázslatos élményeknek az este útibeszámolója, valamint a varázslatos fényképek által. Én már nagyon várom az estet, és ha van kedved, lehetőséged, ajánlom, hogy Te is csatlakozz, vagy ha van olyan ismerősöd, akit érdekelhet ez a program, kérlek, oszd meg vele is ezt a bejegyzést!

Helyszín: POSZT, OFF-Porond, Pécs, Jókai tér
Időpont: 2012. június 13. szerda, 19:00 óra


Gyere el Te is, és élvezzük együtt India varázsát!

Üdv:

Zsuzsa





.



2012. május 31., csütörtök

Ahány nyelv, annyi ember

.
Vagyis ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy. Te egyetértesz ezzel a mondással? Én igen, hiszen minden nyelv másfajta megközelítést, másfajta logikát, és másfajta gondolkodásmódot kíván. Ha az ember elkezd tanulni egy nyelvet, akkor kénytelen a látásmódján is változtatni, hogy jobban befogadja és magáévá tegye a tanult nyelvet.

Én szeretek nyelveket tanulni és amellett, hogy egy nyelv elsajátítása új megközelítésmódot ad az embernek, nagyon hasznos dolog is. Bár nekem ez a szakmám, hisz nyelvtanárként és fordítóként is dolgozom, de a nyelv nemcsak megélhetést biztosít. Minél több nyelvet tud az ember, annál több lehetősége van. A tudás széles tárháza nyílik meg akár egy adott szakmában, vagy hobbi területén, ha tudunk idegen nyelveket. Ha nem tudnék angolul, akkor nemcsak nehezen jutottam volna ki Indiába, de bizony ott is nehézségeim lettek volna. A világhálón is sok interjút nézek híres kuchipudi táncosokkal, és bizony ehhez is elengedhetetlen az angol nyelvtudás. De ha hivatalos ügyeket, levelezést kell intézni külföldre, vagy csak szeretnék egy jó filmet megnézni az interneten angolul, azt is gond nélkül meg tudom tenni. 

A nyelv kinyitja számunkra a világot, hogy tudjunk kommunikálni másokkal, vagy csak új ismereteket tudjunk befogadni. Ezért én mindenkit arra bátorítok, hogy tanuljon meg legalább egy nyelvet, vagy akár többet, az még jobb! Sohasem tudhatja az ember, hogy ez a tudás miben lesz a hasznára.

Igazából a tánc, a kuchipudi is egy nyelv, ami szavak nélkül, a mozdulatok nyelvén mesél el egy történetet, vagy csak szolgálja a lélek felüdülését, megnyugvását. A kuchipudi, mint klasszikus indiai tánc pedig rendkívül gazdag ábrázolási formával rendelkezik, hiszen nem csupán az egész test, de a kézjelek és az arcjáték külön nyelvezete még inkább segíti, hogy a Kelet spirituális világa fel tudjon tárulni előttünk, és hogy a tánc nyelve által még újabb dimenziókat tudjunk felfedezni ne csak magunkon kívül, de belül is.

Így, ha elfogadsz egy tanácsot, akkor ne hagyd, hogy elsuhanjanak melletted a napok, a hónapok, vagy az évek, anélkül, hogy elmélyedtél volna egy nyelvben, legyen az akár a mozdulatok nyelve! Lehet, hogy azt gondolod, hogy Neked nincs tehetséged sem a beszélt nyelvekhez, sem a tánc nyelvéhez, és minek fáraszd magad ezekkel a dolgokkal, jobb az ilyen dolgokat meghagyni másoknak!

 Biztos, hogy egyszerűbb a kényelmesebb utat választani, hiszen nem kell magunkat fárasztani, a testünket, az agyunkat terhelni. De a nyelvtudás nem csak új dimenziókat ad, hanem magabiztossá tesz, hiszen tudsz másokkal kommunikálni, mégha nem is tökéletesen, és nem kell másokra várnod, hogy elintézzen neked valamit, amihez nyelvtudás kell, és a karrieredben is tudod kamatoztatni, ha arról van szó. A tánc, a kuchipudi nyelve szintén magabiztosságot ad, hiszen fittebb és dinamikusabb leszel általa, javul a tartásod, izmosabbá és energikusabbá válsz tőle, aminek a környezeted is elismeréssel adózik.

Tehát elő a nyelvkönyvekkel, tanfolyamokkal, oktató filmekkel, és hajrá! És ha nemcsak az elmédet szeretnéd pallérozni, hanem a fizikai oldaladat is javítani, hogy vonzóbb és magabiztosabb legyél, akkor továbbra is olvasd a hírleveleket és kövesd figyelemmel a blogot, nehogy lemaradj a lehetőségekről!


Üdv:

Zsuzsa







.

2012. május 14., hétfő

Programajánló - kuchipudi előadás Indiából

.
Most egy valódi ritkaságot szeretnék a figyelmedbe ajánlani, amiben nem mindennap lehet részed itthon! Ez pedig nem más, mint egy tehetséges, fiatal indiai kuchipudi táncosnő, Arunima Kumar előadása Budapesten, az IndiaFest keretében!

Én is csak a hétvégén értesültem erről a fellépésről, de most megosztom Veled is, nehogy lemaradj róla!

Magyarországon évente csak néhány alkalommal lehet Indiából származó, klasszikus indiai táncosok előadását megtekinteni, kuchipudit pedig még ennél is ritkábban. Így mindenképpen ajánlom a figyelmedbe ezt az előadást, mert egy élő fellépés mindig varázslatosabb, és sokkal nagyobb élményt jelent, mint egy videót megnézni!




Maga a kuchipudi előadás kb. 1 óra lesz, de az este folyamán lehet indiai filmet nézni, ételeket kóstolni, és bollywood zenére bulizni.


Az előadás időpontja: 2012. május 18., péntek 21:00
Helyszín: Grund, 1082 Budapest, Nagytemplom u. 30.


A részletes programot az indiafest oldalán tudod megnézni:


Varázslatos kuchipudi előadást kívánok Neked!


Üdv:

Zsuzsa









.

2012. május 9., szerda

Az ördög a részletekben rejlik


 .
A minap néztem egy ismeretterjesztő filmet a NASA Hubble nevű űrteleszkópjáról, amely már jópár éve kering a világűrben, részletes és szebbnél szebb felvételeket készítve az égitestekről. A Hubble volt, ami például az "Eye of God" (Isten szeme) felvételt készítette, amivel sok helyen találkozhatunk a világhálón.


De ennek a hatalmas szerkezetnek tönkrement néhány alkatrésze, többek között a kamerája is, amely ezt a remek felvételt is készítette. Ezért a NASA nem tehetett mást mint, hogy felküldjön egy csapatot, aki megjavítja és kicseréli az alkatrészeket. Igen ám, de ez nem úgy megy mint a Földön, mert egy űrséta bizony komoly felkészülést igényel. És itt jön a lényeg. 

A csapat, több száz emberrel a háttérben, több mint két évig készült erre a küldetésre. Minden kis apró részletet elterveztek, még azt is, hogyan csavaroznak ki egy egyszerű csavart, és ezeket többször elpróbálták űrruhában az elemek pontos másával egy hatalmas medencében. Aztán ezt kielemezték, átbeszélték, oktatókkal, mérnökökkel, segítőkkel, és aztán megint nekifutottak, hogy a megadott idő alatt tudják teljesíteni a feladatot és felkészülhessenek az esetleges problémákra. És a több hónapnyi aprólékos felkészülés, a részletekig menő tervezés és rengeteg gyakorlás után a kivitelezés végül jól sikerült, és a csapat sikeresen teljesítette a küldetést.

Bizony a kuchipudi tanulása során sem mennek másként a dolgok. Mert akik elkezdik tanulni ezt a táncot, végső soron szintén a "nagy küldetésre" készülnek, arra, hogy megmutassák, mit tanultak, és hogy önfeledt szórakozást és örömet szerezzenek másoknak. És bizony ezt is jópár év gyakorlás előzi meg, ahol az ember minden apró részletre ügyelve gyakorolja be a mozdulatokat. A néző pedig csupán a könnyed, kecses és légies mozdulatokat látja, a kemény munka eredményét.

A múlt órán jegyezte meg az egyik tanítványom, hogy a legutóbbi bejegyzésben található videóban, ahol Yamini Reddy a réztányéron táncol, milyen pontosan tartja a mudrákat, a kézjeleket, és egy pillanatra sem lankad a figyelme. A kuchipudiban a táncosnak egyszerre kell figyelnie a ritmusra, lábára, karjaira, a kézjelekre, az arckifejezésekre és a szemmozgásra is. Bizony ez sok gyakorlást igényel, hogy ezek mindegyike tökéletes legyen önmagában is, és együttesen is, és hogy tökéletes összképet adjanak, hogy a nézőnek felhőtlen előadásban legyen része.


Az élet színpadán mindannyian előadunk valamit, hol kissebb, hol nagyobb szerepeket és az előadásunk sikere mindig attól függ, hogy mennyi energiát, odafigyelést tettünk a dologba, hogy mennyire ügyeltünk a részletekre, mennyit gyakoroltunk, és mennyit tanultunk. Ha nem fordítunk elegendő energiát az életünk feladataira és az egyszerűbb utat, a lustaság és hanyagság útját választjuk, bizony lehet, hogy még a színpadra sem engednek fel. Ellenben, ha minden tőlünk telhetőt megtettünk, akkor az élet előbb-utóbb biztosan díjazni fogja az előadásunkat, bármi legyen is a témája.



Üdv:


Zsuzsa







.